Az idei játéktörténeti konferencia két témaköre a régi idők játékai és a magyarországi játékkiállítások voltak. Moskovszky Éva tiszteletére, a székesfehérvári önkormányzat és a Városi Képtár - Hetedhét Játékmúzeum közösen szervezte meg azt a tanácskozást, amelynek keretében érdekes előadásokat hallhattak a résztvevők.
A meghívott előadók hazai játéktörténészek, játékgyűjteményeket gondozó muzeológusok. Az előadókat és a szép számmal megjelent érdeklődőket Brájer Éva alpolgármester köszöntötte. „Azt mondom, hogy éppen a játék az, amelynek igen fontos szerepe van abban, hogy a gyermek az élet nehéz küzdelmeire alkalmassá váljék, hogy a játék az, amelyből az életre fejlődés hatalmas energiája fakad (…) azt kívánom, hogy valamennyien lássátok be, a gyermek életében a játék fontosságát és a játékot egy igen szükséges tényezőnek tekintsétek.” - Dr. Nógrádi László író, irodalomtörténész és pszichológus 1912-ben megfogalmazott intésével kezdte köszöntőjét Brájer Éva. Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte: „Végtelenül büszke vagyok arra, hogy mi itt Székesfehérváron, ha úgy tetszik, szót fogadtunk neki. Szót fogadtunk, hiszen az elmúlt években a lelkes civilek, szakemberek és a városvezetés közös munkálkodásának eredményeként, ha sok küzdelem árán is, de megnyitotta kapuit a Hetedhét Játékmúzeum, elindultak a városházi történelemórák és megszaporodtak a múzeumpedagógiai foglalkozások. Engedjük, sőt, hívjuk a gyermekeket játszani, és játszva okosodni, bízva abban, hogy a játék örömébe fektetett pénz, idő és energia igenis megtérül.” E gondolatokkal köszöntötte Brájer Éva a Hetedhét Játékmúzeum által szervezett „ Játékidő – Játéktér” című játéktörténeti konferencia résztvevőit.
A konferenciát Dr. Gurmai Beáta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának főtanácsosa nyitotta meg. „A kivételes helyi kezdeményezések különleges eredményeket hoznak létre. Ilyen a Moskovszky-gyűjtemény. A jól működő - a helyi közösség tagjai által magukénak érzett - muzeális intézmény egyszerre eredménye, kifejeződése és inspirálója a közösségi összefogásnak. Erre a felismerésre épült az elmúlt évek kulturális rendszerváltása is, amely a szervezetrendszer átalakításával, és az állami szerepvállalás jelentős mértékű csökkenésével egyidejűleg a lokális kulturális érdekek felelősségét helyezte előtérbe. A közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek a lokális kultúra hordozói, ezáltal kulcsszerepet játszhatnak a helyi közösségek művelődési tevékenységében.” – mondta megnyitó beszédében Dr. Gurmai Beáta. Az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának főtanácsosa hozzátette: „Jövőbeni terveink között szerepel, hogy kihelyezett, tantervben szereplő órák helyszíneivé váljanak a közgyűjtemények. Ez egy nagy előrelépés lenne, hiszen ezek aktív közösségi terek, amelyeket jól kell tudni használni.” .
Az ünnepélyes megnyitót követően először a régi idők hazai gyűjteményekben található játékairól volt szó. „A Moskovszky-gyűjtemény 13 napja” címmel dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyra Játék Társaság néprajzkutatója tartott előadást, de megismerhettük a Fehérváron található táblás játékokat, illetve szó volt a babaház kultúrantropológiai megközelítéséről is. A délutáni programok a magyarországi régi és új játékkiállítások témakörben folytatódnak. Nagy Veronika néprajzkutató „Tudósok, bárónők, nepperek – Ember- és játéksorsok a tárgyak mögött” című előadását követően szó lesz a nemzetközi, valamint a népi gyermekjáték kiállítások szabolcsi tapasztalatairól is.
