Jogerőre emelkedett Kaiser Ede életfogytig tartó szabadságvesztése, a móri mészárlás büntetőperében, jelentette az Index tudósítója. A Fővárosi Ítélőtábla a másik vádlott, az első fokon 15 év szabadságvesztésre ítélt Hajdú László esetében megismételt eljárást rendelt el. A Kaisernek alibit szolgáltató tanúk ellen a bíróság hamis tanúzás miatt megküldte az iratokat az ügyészségnek.
A 2002. május 9-i nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében korábban első fokon a Fővárosi Bíróság Kaiser Ede elsőrendű vádlottat tényleges életfogytiglanra ítélte, Hajdú László másodrendű vádlott bűnösségét azonban nem mondta ki a móri ügyben, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre.
Nem tudni ki lőtt
Varga Zoltán büntetőtanácsa 2004 decemberében meghozott ítélete szerint Kaiser rálőtt a bank biztonsági őrére, később pedig ő állt az épület ajtajába, s küldte el az érkező ügyfeleket. Eközben ismeretlen társa módszeresen kivégezte a bent tartózkodókat, akiknek esélyük sem volt a menekülésre. A móri ügy nyomozásakor a rendőrség még úgy vélte, az idegenlégiós múlttal rendelkező Hajdú László lőtt le géppisztollyal Móron nyolc embert, Kaiser pedig eközben a bankfiók ajtajában vigyázott.
Az ügyészség már csupán annyit látott bizonyítottnak vádiratában, hogy Hajdú László szerezte a fegyvereket a bankrabláshoz, a Fővárosi Bíróság azonban már ebben sem találta bűnösnek Hajdút, így tehát továbbra sem tudni, hogy ki lehetett a móri gyilkos.
Az ítélőtábla októberben kezdődött másodfokú tárgyalásán az ügyész Hajdú László esetében hatályon kívül helyezést és új elsőfokú eljárást kért, de ezt indítványozta Kaiser Ede ügyvédje is saját védencére. Hajdú László ügyvédje az elsőfokú ítélet, Mór vonatkozásában felmentő rendelkezésének jogerőre emelését kérte.
Homályos részletek
Több rejtélyes mozzanat is van a móri mészárlás ügyében: nemcsak a tettes ismeretlen, de ismeretlen a nyolcszoros gyilkosság indítéka is, érthetetlen, hogy miért kellett a bankban lévő alkalmazottaknak és ügyfeleknek meghalniuk. Kérdés maradt egyelőre az is, hogy miért nem nyitották ki a tettesek a bank trezorját, noha erre lett volna lehetőségük. Elgondolkodtató az is, hogy a rablók miért fordítottak külön időt arra, hogy a bankban lévő számítógépeket szétlőjék.
A vérengzés helyszínén a rendőrök nem tudtak igazán értékelhető nyomokat rögzíteni. A nagy nehezen összekapart DNS-minták, ujj-, tenyér- és cipőtalp-lenyomatok "tulajdonosai" máig ismeretlenek, a két fő gyanúsítottra, Kaiser Edére és Hajdú Lászlóra terhelő nyomokat nem találtak a helyszínen.
Máig nem kerültek elő a gyilkos fegyverek sem, bár többször felröppent a hír, hogy találtak a rendőrök olyan fegyvereket, amiknek közük lehetett a móri mészárláshoz. Legutóbb október 14-én vetődött fel, hogy a diósdi kettős emberölés feltételezett tetteseinél megtalálták a móri fegyvereket. Ezt a hírügynökségi értesülést a rendőrség cáfolta, így feltehetőleg nem nyitják meg ismét a vonatkozó aktákat.
A nagy nehezen bíróság elé állított páros ellen tulajdonképp csak felismerő tanúk nem mindig egybevágó vallomásai, egy korábbi rablásokban résztvevő társuk terhelő vallomása, terjedelmes telefonos híváslisták, és töredékes zárkalehallgatási felvételek szólnak. A rendőrök tulajdonképp ezen ingatag lábakon álló közvetett bizonyítékok alapján javasoltak vádemelést Kaiser és Hajdú ellen. Ennek megfelelően Hajdú és Kaiser - bár több más fegyveres rablást beismertek az elsőfokú büntetőperben -, az eljárás során mindvégig tagadták a móri bankrablással kapcsolatos vádakat.
