Új szabályok szerint bonyolítják le a kisebbségi önkormányzati választásokat ősszel. Csak az mehet voksolni, illetve az lehet jelölt, aki július 15-ig felveteti magát valamelyik kisebbségi névjegyzékbe. A Nemzeti Etnikai Hivatal elnöke azt kéri, hogy csak a 13 magyarországi "őshonos" kisebbségi közösséghez tartozó választópolgárok vegyenek részt az októberi kisebbségi választásokon. "Megkezdődött az a folyamat, melynek révén egy hosszú eljárási rendben a kisebbségi önkormányzatok, a helyi szintű, az új megyei szintű és az országos szintű önkormányzatok létrejönnek" - fogalmazott Heizer Antal, a hivatal elnöke.
Új szabályok szerint bonyolítják le a kisebbségi önkormányzati választásokat ősszel. Csak az mehet voksolni, illetve az lehet jelölt, aki július 15-ig felveteti magát valamelyik kisebbségi névjegyzékbe. A Nemzeti Etnikai Hivatal elnöke azt kéri, hogy csak a 13 magyarországi "őshonos" kisebbségi közösséghez tartozó választópolgárok vegyenek részt az októberi kisebbségi választásokon. "Megkezdődött az a folyamat, melynek révén egy hosszú eljárási rendben a kisebbségi önkormányzatok, a helyi szintű, az új megyei szintű és az országos szintű önkormányzatok létrejönnek" - fogalmazott Heizer Antal, a hivatal elnöke.
Utalt arra, hogy mind a 8 millió választópolgár kézhez kapja ezekben a napokban azt a nyomtatványt, melyet a helyi jegyzőnek visszajuttatva bárki felvetetheti magát a kisebbségi névjegyzékbe, és így kisebbségi választóvá válhat. "Azt kérjük a kisebbségekhez tartozó magyar (...) választópolgároktól, hogy éljenek ezzel a lehetőségükkel" - mondta Heizer Antal, aki továbbá azt is kérte mindazoktól, akik nem a kisebbségi törvényben felsorolt 13 nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjai, hogy "kövessék szimpátiával a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának folyamatát". Õk azonban "abban direkt módon ne vegyenek részt" - mondta Heizer Antal.
Emlékeztetett, hogy a kisebbségi önkormányzati választást a 2005. november 25-én hatályba lépett törvény szabályozza, így az több ponton is eltér a négy évvel ezelőttitől.
A korábbi választásokon még valamennyi, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választó, illetve választható volt. Az új szabályozás szerint választó és választható már csak az lehet, aki július 15-éig felveteti magát az egyik kisebbségi névjegyzékbe. A kitöltött nyomtatványokat június 1-jétől a települési önkormányzatokban e célra kihelyezett urnákban lehet elhelyezni, vagy postai úton lehet eljuttatni a jegyzőhöz az elkövetkező 6-7 hétben. Aki nem kapta meg május végéig a tájékoztatót és az adatlapot, annak ezt a helyi jegyzőnél kell bejelentenie. A jegyző az adott kisebbségi névjegyzékbe vételről levélben tájékoztatja a választópolgárokat. A bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbségi névjegyzék a számadatok kivételével nem nyilvános, abba csak a választási iroda, a választási bizottság vagy a bíróság tekinthet be. A névjegyzékeket a választási eredmények jogerőre emelkedését követően meg kell semmisíteni.
