A fűtési időszakra készülve a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a figyelmet a tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kémények karbantartásának fontosságára és a szénmonoxid-mérgezés veszélyeire. Magyarországon minden évben több haláleset következik be szénmonoxid-mérgezés miatt, amelyek megelőzhetőek a fűtőberendezések, kémények rendszeres ellenőrzésével, karbantartásával, valamint szénmonoxid-érzékelő felszerelésével. Fontos, hogy az érzékelők működőképességét rendszeresen ellenőrizzük, ellenőriztessük, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük.
A nyílt lánggal üzemelő fűtő-, melegítő- vagy főzőkészüléket minden esetben kellő óvatossággal, körültekintéssel használjuk. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad üzemeltetni. A gázzal üzemelő tűzhelyet tilos fűtés céljára használni A tüzelő- fűtőberendezésben csak a gyártó által előírt tüzelőanyagot égessük el.
Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma, pellet, stb.) üzemelő berendezés közelében nem szabad éghető anyagot elhelyezni. A tüzelőberendezésen lévő ajtókat csukott állapotban kell tartani. A berendezést csak akkor tisztítsuk, amikor az már lehűlt. Berendezési tárgyak, bútorok a fűtőtestek és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem helyezhetők el. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső pedig tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert ebben az állapotában öngyulladásra hajlamos.
Ügyeljünk arra is, hogy a vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik! Ilyen esetben a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot (pl. fémvödör, kis szeneslapát), amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból, és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol ezt követően eloltható. Amennyiben elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert áramszünet esetén, a keringetés hiánya miatt a víz felforr a kazánban, amely felhasadhat, felrobbanhat! Fatüzelésű kandalló előtt ne szárítsunk mosott ruhát!
A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik! Ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, figyeljünk a megfelelő szellőztetésre! A szilárd égéstermékeket, hamut, salakot csak kihűlt állapotban öntsük ki, a forró anyagmaradványok tüzet okozhatnak a szeméttároló edényben. Tilos olyan helyen kiüríteni ahol tüzet okozhat, például a száraz aljnövényzetet, tűzifát meggyújthatja.
A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége. A gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat, ezért a gázzal üzemelő készülékeket saját biztonságunk érdekében a gyártó előírásainak megfelelően évente szakemberrel ellenőriztessük. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt szakemberrel kell átvizsgáltatni. A gázfogyasztó készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani.
A magas fűtési költségek csökkentése érdekében sokan a minél jobb légzárású nyílászárók beépítésére törekednek, azonban ezek a veszélyt is fokozzák, főleg ahol a nyílt égésterű berendezések (bojler, kéményes konvektor, kazán) elhasználhatják a lakótérben lévő oxigént. Gondoljunk csak arra, ha kizárjuk a hideget, ezzel együtt kinnreked az éltető oxigén is. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a gázüzemű vagy vegyes tüzelésű fűtési technikák esetén fokozott figyelmet kell fordítani az új típusú nyílászárók megfelelő méretű szellőzőnyílással történő felszerelésére. Régebbi típusú nyílászárók esetén szintén fontos az ellenőrzés, a felülvizsgálat. Külön figyelmet kell fordítani a konyhai elszívó berendezés használatára. Az elszívó működése közben fellépő depresszió miatt a kéményből az égéstermékek visszaáramolhat a lakótérbe, ezzel pedig mérgezést okozhatnak.
Ajánlott minden gázfűtéssel rendelkező ingatlanba a cirkó vagy kazán közelébe szénmonoxid-érzékelőt telepíteni (veszélyes szén-monoxid-koncentráció esetén erőteljes hangjelzést ad), ami adott esetben életet menthet. A szén-monoxid-érzékelők közül az EN 50291:2001-es szabványnak megfelelő készüléket kell választani. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat. Célszerű fűtéstechnikai szakkereskedéseknél beszerezni a készüléket, ezekben az üzletekben szakemberektől kaphatunk tanácsot a megfelelő érzékelő kiválasztására, elhelyezésére és felszerelésére vonatkozóan.
A szén-monoxid veszélyei
A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel. Fűtőanyagot csak kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni. A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül, de semmi esetre sem a berendezés közelében.
A propán-bután gázzal üzemelő berendezést használni és tartalék PB gázpalackot elhelyezni kétszintesnél magasabb panelszerkezetű lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben nem szabad. Kizárólag ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel rendelkeznek. A tömítés megbízhatóságát szappanos vízzel, vagy borotvahabbal ellenőrizzük. A berendezést nyomáscsökkentő nélkül üzemeltetni tilos. A külön égéstermék elvezetővel nem rendelkező fűtőberendezést (az égési gázok az adott helyiség légterébe ürülnek) csak nagy körültekintéssel, intenzív szellőzéssel rendelkező helyiségben használjunk. Megdermedt gázpalackot csak meleg vízzel szabad melegíteni, nyílt lángot, sugárzó hőt erre a célra alkalmazni szigorúan tilos.
Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl az elektromos hálózatot, annak közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon több, egymásba csatlakoztatott hosszabbítót az üzemeltetéshez. Ügyeljen arra, hogy vízzel nem érintkezzen a berendezés.
A tűzesetekből származó tragédiák megelőzhetőek füstérzékelő felszerelésével. Fontos, hogy az érzékelők működését rendszeresen ellenőrizzük, a szükséges karbantartásokat (elemcsere, tisztítás) elvégezzük. A tűzvizsgálati statisztikák szerint a tüzesetek zömét elektromos áram vagy nyílt láng okozza.
Kémények - a karbantartás és ellenőrzés fontossága
Az elhanyagolt kémény koromtűzhöz vezethet. Az intenzív fatüzelés miatt a korom gyorsabban lerakódik a kémény falán, leszűkítve a kürtőt. Fokozottan érvényes ez akkor, ha az égés nem tökéletes, például amikor műanyag- és gumihulladékot tesznek a fűtőberendezésbe. Ezek az anyagok nemcsak a kémény állapotában okoz jelentős károkat, hanem a keletkező mérgező gázok miatt veszélyesek is, jelentős mértékben rontják a levegőminőséget, elégetésük szigorúan tilos. A leszűkült kürtőben a hőmérséklet megnövekszik, míg a kéményben lehűlő vízgőz és égéstermékek lecsapódása kátrányos réteget alakít ki, amely képes meggyulladni. Ügyeljenek a kémények állapotára, a tüzelőberendezést csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal üzemeltessék - ha problémát tapasztalnak - de évente legalább egyszer mindenképpen - ellenőriztessék kéményseprővel! Ne próbáljuk házilag magunk, szakember nélkül javítani a kéményt, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges.
A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen le kell zárni. Ne tömítsük el a régi nyílászárókat, ne takarjuk el a szellőzőket.
