A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából nyílt meg Székesfehérváron a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Fejér Megyei Szervezetének kiállítása. A kommunizmus áldozatainak emléket állító tárlatot már több iskolai osztály felkereste, a kiállítás március 1-jéig, 9 és 16 óra között látogatható a Szent István Művelődési Házban. A szervezők várják azon intézmények jelentkezését, amelyek befogadnák a kiállítást.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Fejér Megyei Szervezetének kiállítása dokumentumokból, fotókból, fotómásolatokból és iratokból áll, amelyek hűen tükrözik az 1919 és 2006 közötti időszakot. Sinka Jenő, a POFOSZ megyei elnöke elmondta: a XX. század legszörnyűbb emberirtása volt a kommunista diktatúra időszaka, amely két nagy korszakra osztható, 1917-ben kezdődött az első és 1944-ben a második.
A kiállítás külön fejezetet szentel a gulágok világának bemutatására. Sinka Jenő elmondása szerint 870 ezer magyar ember került kényszermunka táborokba 1959-ig bezárólag, világszerte pedig 66 millióra tehető azoknak a száma, akiket elhurcoltak a gulágokba. A lakosság többi részének életét is megnehezítették, hiszen – ahogy a POFOSZ megyei elnöke fogalmazott: szinte nem is volt olyan, akit legalább egyszer ne fogtak volna „malenkij robot”-ra, azaz néhány napos közmunkára.
A tárlaton Baldajev őrnagy 64 grafikája közül is látható néhány, amelyeken a lágerek „életét” örökítette meg egykor, és amelyeket a táborok felszámolása után tett közzé. Ezek megrázó erejű alkotások, amelyek hűen adják vissza a korszakot – fogalmazott Sinka Jenő. Előadásában kitért a háborút követő időszak magyarországi jellemzőire is, itt a kötelező beszolgáltatást, az egyházüldözést és a kitelepítéseket, kényszermunka táborokat emelte ki. A megyei elnök a résztvevőknek elmesélte egy ma is élő, egykori recski rab sikeres szökésének történetét, aki felhívta a világ figyelmét a kényszermunka táborokra és aki a Szabad Európa Rádióban sorolta fel családjaik megnyugtatására mintegy 600 rabtársa nevét. Az egyik tablón bemutatnak egy térképet is, amelyen azok a településnevek olvashatóak, ahol ilyen táborok működtek.
A következő fontos periódus a Sztálin halála (1953) utáni időszak, amikor megkezdődött a gulágok felszámolása. Hazánkban ezt a korszakot az 1956-os forradalom és szabadságharc, annak vérbefojtása, majd a megtorlás időszaka jelentette. Végül 1989 és az azt követő időszak zárja a tablók sorát. Sinka Jenő beszámolt arról is, hogy hétfőn Budapesten járt, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legtöbb áldozatának nyughelyét kereste fel. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Fejér megyei elnöke személyesen vett részt a rákoskeresztúri Új köztemetőben azon a megemlékezésen, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök felavatta a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő emlékoszlopot és Magyarország nemzeti zászlaját.
A kommunizmus áldozatainak emléket állító tárlatot már több iskolai osztály felkereste, a kiállítás március 1-jéig, 9 és 16 óra között látogatható a Szent István Művelődési Házban. Ezt követően a kiállítás anyaga a város oktatási és közintézményeiben is megtekinthető majd. A szervezők várják azon intézmények jelentkezését, amelyek befogadnák a tárlatot, hogy minél szélesebb körben megismerjék a székesfehérváriak ezt a történelmi időszakot.
