Kiállítás nyílik Pósa Lajos halálának 100. évfordulóján

A Művészetek Háza Nagy Ottó Sándor Galériájában 2015. január 14-én, szerdán 18 órakor Brájer Éva alpolgármestere nyitja meg a Pósa Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. Ismertetőt tart: dr. Csiák Gyula szakorvos, közreműködik: Kozáry Ferenc színművész. Pósa bácsi versein, meséin nőtt fel egy egész ország, legalább három generáció.
2015.01.14. 08:51 |
A Művészetek Háza Nagy Ottó Sándor Galériájában 2015. január 14-én, szerdán 18 órakor Brájer Éva alpolgármestere nyitja meg a Pósa Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. Ismertetőt tart: dr. Csiák Gyula szakorvos, közreműködik: Kozáry Ferenc színművész. Pósa bácsi versein, meséin nőtt fel egy egész ország, legalább három generáció.

Pósa Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából – határokon átívelő rendezvénysorozat keretében – óvodák, iskolák, könyvtárak, számos kulturális intézmény és több kiadó speciális foglalkozásokkal, a költő verseinek, meséinek előadásával, köteteinek új kiadásaival törekszik megismertetni és megszerettetni a mai olvasókkal az évtizedekig elhallgatott Pósa Lajos életművét. A Gömöri Fotóklub és a Pósa Lajos Emlékbizottság, kiegészítve e nemes szándékot, fotókiállítással szemlélteti a költő- és lapszerkesztő életútját. Korántsem a teljesség igényével, 42 tablón mutatják be a pálya főbb állomásait és az azokhoz kapcsolódó érdekességeket, kezdve a szülőfaluban, Nemesradnóton, folytatva az iskolái színhelyein, Rimaszombatban és Sárospatakon.
 
A szegedi éveket – a költővé érés ideje – követi Az Én Újságom megalapítása. Korabeli, elsárgult gyermekfotók tarkítják a képet, valamint a híres baráti kör – a Pósa-asztaltársaság – néhány megmaradt emléke. Láthatjuk a magánember későn érkezett, ám annál inkább megérdemelt boldogsága „hivatalos“ kezdetének színhelyét: a monori lakodalmas házat, s egy jó barát üdvözlő sorait. A Pósa-asztal mappájának karikatúrái, továbbá számos más érdekesség: barátok fotói, dedikált kötetek és a dicsőség babérjai – elismerő oklevelek – színesítik a látnivalót. A tárlat utolsó részének tablói a költő 40 éves írói jubileumának gyászba forduló ünneplését idézik, majd az utókor megbecsülésének egyes dokumentumait: az 1930-as években emelt szobrait és kihelyezett emléktábláját Budapesten és Nemesradnóton.