Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezetője köszöntőjében arról szólt, hogy ország- és világszerte nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. A járvány idején olyan szükségmegoldásokat kellett alkalmaznunk, melyeket a mai generációk nem ismernek. A Kutatóközpont online kutatással vizsgálta, hogy a járvány idején mire volt szükségük a fehérváriaknak, és hamarosan megjelenik egy kiadvány is Okosváros témában. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy felkutassa azokat a gyakorlatokat, melyek velünk maradnak a következő időszakban is.
A Covid utáni jövőről beszélgettek a Városházán
Hogyan változott a magatartásunk, hozzáállásunk az élethez, a társas kapcsolatokhoz, a szolgáltatásokhoz, a fogyasztáshoz, a környezetünkhöz a karantén alatt? Ezek a változások maradnak vagy eltűnnek az élet normalizálódásával? Bevált-e a home office és az üzleti életben az online kapcsolattartás? Hogyan érintette a felső- és közoktatást az online tanítás? Mennyire meghatározó és milyen ütemben fejlődőik az online közigazgatás? Milyen irányban változik a szolgáltató szektor, az élelmiszergyártás? Milyen általános trendek látszanak kialakulni a COVID után? – ilyen és ehhez hasonló kérésekre adtak választ a Városháza Dísztermében rendezett kerekasztal-beszélgetés szereplői.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester arról szólt: az újévi jókívánságoknál, január elején a városvezetés még nem gondolta, hogy három hónap alatt a világ gyökeresen kifordul magából. Az elmúlt időszak ugyanakkor nagyon nagy tanulságokat is hozott, melyeket érdemes levonni, hiszen a járvány mindenkit érint. Fontos leszögezni azt is, hogy a vírus itt van köztünk, és komoly veszélyforrást jelent. A járvány elején érdekes volt felmérni a városvezetés előtt álló feladat nagyságát, azt, hogy kinek mi lesz a dolga. A polgármester köszönetet mondott a szervezetek, intézmények együttműködéséért, és leszögezte, izgalmas, fárasztó, de tanulságos időszakon vagyunk túl társadalmi és gazdasági tekintetben is. A jövőre nézve fel kell készülni minden eshetőségre, ugyanakkor nagy tanulság, hogy az emberi, társas kapcsoltok felértékelődtek. Legjobb esetben is a 2022-as év lesz viszonylag normál esztendő.
Minárovits Márton, az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a gazdasági szféra teljes mértékben nem tudott előre felkészülni a COVID okozta váratlan helyzetre. A védelmi intézkedésekkel ugyanakkor elég jól, fegyelmezetten reagáltak már a járvány elején. A dolgozók egészségének védelmében gyorsan áttértek a home office-ra, egyfajta vetésforgó alakult ki a céges és az otthoni munkavállalás között. A nehezén túl vagyunk, de arra lehet számítani, lesz egy újabb, még nehezebb hullám, amire fel kell készülnünk.
Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy az iskolák bezárásának hírére azonnal, gyakorlatilag két nap alatt kellett kialakítaniuk azt az oktatási rendszert, melyet a következő hónapokban alkalmaztak. A digitális eszközök biztosítása és használata, a működő rendszer kialakítása, minden kolléga és diák bevonása nagy és komoly feladat volt. Tanulság, hogy intézményi szinten egységes online platformot kell találni, melyhez mindenki egyformán tud csatlakozni. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, a pedagógusok képzése és az a tapasztalás, hogy a diákoknak nagyon hiányzott az iskolai oktatás. Magánéletben pedig felértékelődött a szomszédokkal, az ismerősökkel való kapcsolattartás, a segítségnyújtás.
Soha semmi nem lesz már olyan, mint amilyen volt. Visszaáll ugyan az élet a normál kerékvágásba, de a vírus hatásai megmaradnak, a járvány visszatérhet. Elkezdtünk kimászni a gödörből, de visszakerülhetünk oda – fogalmazott a fórumon Dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár jegyzője. Úgy tapasztalta, hogy a home office abszolút nem vált be, mert nehezen volt mérhető, ellenőrizhető, így nem lenne jó, ha a dominanciája megmaradna. Az online tárgyalások sem hozták az elvárt eredményt. Arról is szólt, hogy a járványt megelőző években elszálltak az ingatlan- és albérletárak, a bérek, a szállásdíjak és az építőipar. Prognosztizálni lehetett, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan valami történni fog, a lufi ki fog pukkanni, de huszárvágás-szerű, drasztikus hatásra senki sem számított. Fontosak és érdekesek a mindennapjainkban tapasztalható társadalmi jelenségek is, például a gyanakodás a fertőzésre és az, hogy a maszkviselés cikiből elvárt minimum lett.
Szincsák Attila, a 4000 főt foglalkoztató DENSO Magyarország gyártó Kft. arról szólt, világméretű cégként februárban már látták, hogy mi fog történni, azonban a vírus terjedésének gyorsasága őket is meglepte. A működésüket leállították, hogy megteremtsék a biztonságos munkavégzést, és időt adjanak az embereknek arra, hogy megértsék és megéljék a helyzetet. A távolságtartás, a fokozott személyi higiénia a Távolt-Keleten bevett szokás, és érdekes volt látni, ahogy az európaiak is hozzászoktak. 3-4 hét elég volt ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak együtt élni a helyzettel. A DENSO autóipari cégként fegyelmezetten reagált, ennek köszönhetően relatív gyorsan újra tudott indulni, azonban a piacot normalizálni kell, hogy legyen kereslet. Nehéz, hogy láthatatlan ellenséggel küzdünk, a bizonytalanságban pedig az emberek nem keresik a tartós fogyasztási cikkeket. Hosszú ideig, legalább fél-egy évig fog tartani a stabilitás visszaszerzése.
Schultz György, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület elnöke elmondta, a termelői és biopiacon nem volt szünet, minden szombaton nyitva tartottak. Arra törekedtek, hogy racionális és ésszerű intézkedésekkel biztonságot adjanak a vásárlóknak. Az árusoknál nem volt visszaesés, kínálat mindig volt, ehhez kellett a keresletet igazítani. Kidolgozták a kiszállítás rendszerét, és minden árusnak kitették a címét, hogy a vásárlók megtalálják őket. Sok online megrendelést kaptak, és nagyot léptek a kártyás fizetésben is. Ugyanakkor az életkori korlátozás nagy kiesését jelentett, mert a vásárlóiknak csak a 15 százaléka 65 év feletti. A csomagolásmentes vásárlás megteremtéséhez további fejlesztésekre van szükség.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusának rektori megbízottja felelevenítette, hogy a járványellenes védekezések közül az első volt az egyetemek és a kollégiumok azonnali bezárása. Véleménye szerint, ha a járványnak meg is lesz a stabil ellenszere, akkor is minimum két-három év kell a kritikus átoltottsági szint eléréséhez. A vészforgatókönyveket melegen kell tartani, és azonnal elővehetővé kell tenni, ha szükséges. A Corvinuson pragmatikus döntéseket hoztak, melynek eredményeként az online oktatás és munkavégzés durván nagy terhelést, sok stresszt hozott tanárnak, diáknak egyaránt. Komoly és jó tapasztalás viszont, hogy mindenki toleránsan állt a feladatok teljesítéséhez. A Corvinus egyetemen 30 országból vannak diákok, ezért legalább egy évig megtartják az online oktatást.
Összegzésként elhangzott, hogy világméretű gazdasági leállás, teljes termelés-stop bármilyen következő pandémiás időszakban már nem tartható. Globális kérdés a tapasztalatok alkalmazása, a javak közös megosztása, a személyes kiszolgáltatottság csökkentése. Át kell gondolni az ellátási láncokat, melyben a helyi gazdasági szereplők, termelők a korábbinál komolyabb szerepet kapnak.
"Kicsit szerényebben ember!" – fogalmazott Dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki úgy látja, most sem sikerült legyőzni a természetet, és most sem mi határoztuk meg, hogy mi történik a környezetünkben, így a jövő mindenkitől óvatosságot, szerénységet kíván. A gondviselés hatalmasabb, mint mi vagyunk.
