-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
2007.04.26. 07:53 |
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.