-
Egy hét múlva becsöngetnek
A 2024/25-ös tanév utolsó tanítási napja 2025. június 20. lesz. A végzős középiskolásoknak 2025. április harmincadikán ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2025. május harmincadikán kell utoljára iskolába menni.
2024.09.02. -
Kalauz nélküli vonatok
Szeptember 30-tól a Budapest és Székesfehérvár közötti vonalon közlekedő S36 és G43-as járatokat, valamint a Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokat is bevonják a kalauz nélküli rendszerbe.
2024.08.30. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12.
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
2007.04.26. 07:53 |
Kilencmillió lakosa lesz Magyarországnak 2050-ben a demográfusok egybehangzó véleménye szerint - közölte Tóth Pál Péter szociológus-demográfus az Aktív Társadalom Alapítvány (ATA) sajtóbeszélgetésén, amit a Rural In uniós kutatási program lezárása alkalmából tartottak szerdán Budapesten. Az alapítvány részt vett a 2005 és 2007 között az Európai Bizottság által támogatott Rural In projektben, amelynek célja a demográfiai folyamatok, ezen belül is elsősorban a migráció társadalmi hatásainak elemzése volt.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.
A Spanyol Vöröskereszt által koordinált programban Magyarország mellett Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország, Románia és Finnország vett részt.
A kutatásokból az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés vonzza a migrációt - mondta el Hablicsek László, a KSH népességtudományi kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Példaként hozta fel Írországot, ahol ezen a téren a ,60-as években még mínusz egymilliós volt az "egyenleg", ami az ezredfordulóra plusz egymilliósra változott.
A kutatásokból az is kitűnt, hogy az EU régi 15 tagállamába a ,60-as évek óta 15 millióval többen vándoroltak be, mint amennyien onnan elvándoroltak.
Hablicsek László kiemelte, hogy a "régi" unió a ,60-as évek óta összességében 63 millió fővel gyarapodott, ebből a születési többlet 48 millió, a bevándorlás pedig 15 millió fő volt.
Ugyanakkor az adatok szerint a ,90-es években a népesség száma az unió régi 15 tagállamában 14 millió fővel gyarapodott, ebből viszont már 9 millió a nemzetközi vándorlásnak köszönhető.
A népességtudományi intézet igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció ilyen arányú megváltozásának nemcsak gazdasági, hanem demográfiai hatásai is vannak. A pozitív hatások között lehet említeni, hogy megváltozik a népesség korösszetétele, többen lesznek a munkavállalási korúak, és ezáltal sokkal inkább eltarthatóvá válik a népesség.
Tóth Pál Péter arról beszélt, hogy a migrációra is szükség van ahhoz, hogy a századforduló közepére a magyarországi lakosság száma kilencmillió legyen, és ne csökkenjen az alá.
Mint mondta, ehhez hosszú távú népesedéspolitika kidolgozására és az ennek alárendelt migrációs politikára volna szükség, aminek a parlamenti pártok konszenzusán kell alapulnia.
A demográfus elmondta, hogy jelenleg évente mintegy 130 ezer ember hal meg Magyarországon, és csak 99 ezren születnek. Ezt a 31 ezres különbséget 25 ezer alá kellene csökkenteni ahhoz, hogy a migráció mellett a magyarság lélekszáma ne csökkenjen túl nagy arányban - tette hozzá.