Kilencven éves korában elhunyt Dosztál Béla Székesfehérvár és Fejér megye Díszpolgára

 Életének 90. évében elhunyt Dosztál Béla, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik karizmatikus, székesfehérvári alakja. Az egykori forradalmár 2002-ben lett Székesfehérvár Díszpolgára, majd 2006-ban Szent István Emlékérmet vehetett át, 2007-ben pedig Fejér megye is Díszpolgárává választotta.
2013.03.04. 18:23 |
Életének 90. évében elhunyt Dosztál Béla, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik karizmatikus, székesfehérvári alakja. Az egykori forradalmár 2002-ben lett Székesfehérvár Díszpolgára, majd 2006-ban Szent István Emlékérmet vehetett át, 2007-ben pedig Fejér megye is Díszpolgárává választotta.

 Szomorú kötelességének eleget téve Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata saját halottjának tekinti Dosztál Bélát – adta hírül közleményében dr. Cser-Palkovics András polgármestere.
 
 Dosztál Béla 1923. április 11-én született Komáromban. Közgazdaságtudományi Egyetemet végzett, 1948 szeptemberében a szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény következtében költözött Magyarországra, és Székesfehérváron telepedett le.


 Politikai magatartása miatt 1950. május 8-án Kistarcsára, majd Recskre internálták, ahonnan 1953. április 11-én szabadult. Ezt követően a Méh-nél, a Moziüzemi Vállalatnál, utóbb a Székesfehérvári Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozott. 1955-ben a Székesfehérvári Megyei Bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett koholt vádjával másfél évi börtönbüntetésre ítélte. 1956 márciusában került szabadlábra. Szabadulását követően a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalatnál helyezkedett el.
 
 A forradalmi eseményekhez 1956. október 27-én csatlakozott. E napon megválasztották a Nemzeti Bizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának tagjává, majd a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság titkárává. E testület létrejöttével megszűnt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának működése, annak jogkörét a Nemzeti Bizottság és különösen annak intéző bizottsága gyakorolta. Dosztál Béla tevékenysége elsősorban az intéző bizottsági intézkedések végrehajtásában volt jelentős, Õ egyeztette az intéző bizottság határozatait a különböző forradalmi szervezetekkel. Az intéző bizottság titkárának referáltak a városi tanács osztályvezetői. Részt vett a Nemzeti Bizottság kormányhoz intézett követeléseinek megszövegezésében is. Október 30-án a Nemzeti Bizottság egyik küldötteként a dunántúli intéző bizottságok együttes, Győrben tartott ülésén is részt vett.
 
 1957. január 11-én tartóztatták le, április 5-én megszüntették az ellene folytatott nyomozást és közbiztonsági őrizetbe (a tököli internáló táborba) helyezték, 1957. június 21-én letartóztatták. A Pest Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. július 10-én 12 évi börtönbüntetésre ítélte, melyet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa l959. január 23-án 15 évre súlyosbított. l964. november 11-én kegyelemmel szabadult. Ezt követően a Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd a Szövetkezeti Műszaki Vállalatnál (SZÖVMÛ) helyezkedett el l985-ig, nyugdíjazásáig.