-
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Kossuth-díjas zeneszerző Fehérváron
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó koncertje előtt, szeptember 16-án este 6 órától szeretettel vár minden érdeklődőt a Vörösmarty Színház Kávézójába, ahol Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzővel és Dobri Dániellel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzőjével beszélget dr. Szabó Balázs zenetörténész.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Kincsek és titkok a Szent István Király Múzeumban
Páratlan történelmi jelentőségű ereklyékből nyílt kiállítás szombaton délután a Szent István Király Múzeum Dísztermében. A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik. 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 – 18.00 óra között csodálhatóak meg a kiállított másolatok.
2016.08.13. 17:48 |
Páratlan történelmi jelentőségű ereklyékből nyílt kiállítás szombaton délután a Szent István Király Múzeum Dísztermében. A Kincsek és titkok elnevezésű tárlaton az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard hű másolatait is megtekinthetik. 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 – 18.00 óra között csodálhatóak meg a kiállított másolatok.
A szombaton délután megnyílt Kincsek és titkok című tárlat a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard titkaiba avatja be az érdeklődőket, emellett a látogatók bepillantást nyerhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok kincseinek rejtélyeibe is. A Szent István Király Múzeum legújabb időszaki kiállításának megnyitóján elsőként az intézmény igazgatója, Kulcsár Mihály köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat részeként ismét egy olyan tárlatot tudnak bemutatni, amely lebilincseli minden érdeklődő figyelmét. Kulcsár Mihály köszönetét fejezte ki a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak és a Szent István Király Múzeum valamennyi munkatársának, hogy a Kincsek és titkok című kiállítást Székesfehérváron is megtekintheti a nagyközönség.
„Évekre visszamenő, szép hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat keretében megnyitjuk az Osszáriumot, emellett egy kiállítás is csatlakozik az ünnepi programokhoz. Kifejezetten az a célunk a tíznapos ünnepség során, hogy a sok ezer ember – aki fehérváriként, vagy idelátogató vendégként megfordul városunkban – betérjen a Szent István Király Múzeumba, és ízelítőt kapjon abból az ezeréves történelemből, amelyről ez a rendezvénysorozat is megemlékezok. Kincsek és titkok – ebben a két szóban, azt gondolom, minden benne van: az idelátogatók egészen biztosan értékelik majd a hű másolatokat, illetve a titkot, vagyis a megtalálási körülményekhez kapcsolódó érdekességeket is. A kiállítás tekintetében ezen kívül a szépséget szeretném még kiemelni, amelyet a Szent István Király Múzeum Díszterme képvisel. Az a tapasztalatunk, hogy amikor ilyen kincsek érkeznek Székesfehérvárra – akár a sajátjainkat bemutatva, akár olyanokat, amelyek kötődnek a városhoz –, akkor sok ember jön és nézi meg ezeket a tárgyakat. Ezek a tárlatok egyfajta missziót is betöltenek, hiszen fontos, hogy legyenek látogatók, és gyönyörködjenek ezekben a szépségekben.” – mondta dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki minden érdeklődőt invitált a Kincsek és titkok című kiállításra annak érdekében, hogy a titkok se maradjanak tovább titkok.
A kiállítást Szilágyi Kata régész, a kiállítás kurátora nyitotta meg. „Nagy megtiszteltetést jelent számomra, hogy megnyithatjuk a Kincsek és titkok című kiállítást koronázóvárosunk eme patinás intézményében! Nekem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak is nagy örömet jelent, hogy a kiállítást érdemesnek találták a bemutatásra a székesfehérvári közönség előtt. A nagy történelmi múlttal rendelkező Székesfehérvár önmagában is megköveteli a helyi érdekességek és emblematikus leletek bemutatását, illetve a múzeumban dolgozó szakemberek közös gondolkodását és munkáját – ennek a megnyilvánulásait láthatják most. A kiállítással kapcsolatban kiemelendő, hogy minden egyes helyszín újfajta megközelítést kíván. A Szent István Király Múzeum Díszterme a maga varázslatos szépségével önmagában is olyan atmoszférát jelent, amelyben nem lehet nem megállni, érezni, gondolkodni. Hiszem, hogy ezek a momentumok nemcsak a múzeum iránt elkötelezett emberekben kavarognak.” – tette hozzá Szilágyi Kata.
A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári nagyközönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.
A nagyszentmiklósi kincshez hasonlóan a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában található a bécsi szablya hű másolata is, amely több mint 500 éven át a német királyok és császárok koronázási díszkardjaként szerepelt. A pompás kidolgozású szablya a 10. században, nagyfejedelmi műhelyben készülhetett, 1794-ig Aachenben őrizték, majd 1801 óta Bécsben látható, ugyancsak a Kunsthistorisches Museumban. Feltételezések szerint Salamon király (1053-1087) édesanyja, Anasztázia királyné ezt a kardot ajándékozta 1063-ban Nordheimi Ottó bajor hercegnek – vélhetően a fehérvári bazilika kincstárában őrizhették. A pompás szablya a 10. században készülhetett nagyfejedelmi műhelyben – egyedi példányként – a fejedelmi tulajdonos számára.
A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is. A múzeum munkatársai emellett további érdekességgel is készültek: a püspöki székesegyház déli tornyában folytatott feltárások során megtalált vörösmárvány sírkőlap is megtekinthető a Székesfehérvári Királyi Napok idején, a múzeum Díszudvarán. Az egyedülálló kiállítás 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 – 18.00 óra között tekinthető meg a Szent István Király Múzeum Dísztermében.