A Velencei-tó Vértes Fejlesztési tanácsnak is köszönhető, hogy nem lesz környezetkárosítással járó arany utáni kutatás a Velencei hegységben, de más a természeti értékek iránti védelemben is fontos szerepe van a tanácsnak. E mellett település és térségdfejlesztési feladatokat is ellát a Balsay István vezette szervezet. A kerékpáros turizmus fontosságát a településképek javítását, a tó állapotának folyamatos figyelését pályázatokkal is támogatják. Balsay István szerint komplex turizmusfejlesztésben kell gondolkozni, ami egyesül a természetvédelemmel és a településképek javításával, ami az itt élő emberek lehetőségeit is kibővíti.
A Velencei-tó Vértes Fejlesztési Tanács területfejlesztési koncepcióját alakítjuk ki -mondja Balsay István. Jelenleg készül a program, amely már konkrét határidőkkel és felelősökkel állapít meg tennivalókat. Folyik az országos rendezési terv alapján Fejér megye térszerkezeti és szabályozási tervének elkészítése, de sajnálatos, hogy nem törvényi szintű szabályozás lesz ez, mint ahogy a Balatonnál is van. A megyei tervekből kell levezetni a térszerkezeti tervet, ami több gondot okoz: itt van például Pákozd, ahol egy ipari csarnok épül a Madárvártától légvonalban kicsit több mint egy kilométerre, de említhetném azt is, hogy több önkormányzat arra törekszik, hogy a belterületi határokat kitolja. Sok esetben a szakhatóságok nem tesznek ez ellen észrevételt. Véleményem szerint jobb lenne egy törvényi szintű szabályozás.
Örömteljes hír viszont, hogy százmillió forintot kapott a fejlesztési tanács, de jó hír az is, hogy előrehozott pénzekkel is gazdálokdhatunk. Pályázatot hirdettünk, aminek szeptember elsején járt le a beadási határideje: három kiemelt terület van, az egyik a Velencei-tó strandjainak a kotrása, a másik a települések rendezési tervének és szépítésének a terve, ide tartozik a kerékpárút építés is, illetve a harmadik, hogy különböző fejlesztésekhez igényeljenek pénzt az önkormányzatok. Több mint 30 pályázat érkezett be, amiket 15 nap múlva bírálunk el. Ezzel olyan tudatos fejlesztés kezdődik el, amivel egységesebb lehet a Velencei-tó Vértes térsége.
Mennyivel több a megpályázott pénz, mint amennyi rendelkezésükre áll?
Hozzá kell tenni az önrészt és azt, hogy más forrásból is tudnak pályázni a települések. Úgy látom, hogy legalább egymilliárd forint lenne szükséges a Velencei-tó térségében évente, ami csak önkormányzati fejlesztésekre vonatkozna, mert az utóbbi 10 évben sok elmaradás volt. A kistérségeknél is jelentkeznek ugyan források, de ennyi pénz nincs, azzal kell főznünk ami van. Az igények három-négyszerese a rendelkezésre álló pénznek és mindegyik nagyszerű terv, a strandok állapotának rendbehozatalára, az erdei iskolákra, az arborétum egységének kialakítására, de három szakaszon is tovább kellene építeni a tó körüli kerékpárutat. Arányosítani szertnénk a pályázatokat, úgy, hogy a Vártes térségének hat Komárom-Esztergom megyei része is részesüljön támogatásban. A Vértesi tájegységnél a Váli völgyben a településkép javítást, a Velencei-tónál a turizmusfejlesztést részesítjük előnyben.
Ön szerint mikorra készülhet el a biztonságos kerékpárúta Velencei-tó körül?
Optimista vagyok, szerintem 5 év alatt ezt a programot lehetne teljesíteni, most beszállt Gárdony és Dinnyés is, azonban vannak kisebb problémák azzal, hogy hol is haladjon. Volt egy javaslatom, ami a Királyi Kerékpárút nevet viselte, ez Székesfehérvárt a Velencei tavat a Vértest érintve Esztergomig elérne, lehetőleg nem az út mellett. Ezt erdei utak, töltések igénybevételével képzelem el. Bőven van tennivaló, de bízom benne, hogy belátható időn belül elkészül a kerékpárút. Rossz a helyzet a déli parton, ahol nagyon szűk az áteresztő képessége a főútnak, erre csak az elkerülő a megoldás és ez kettéválasztaná a tópart forgalmát, ami nem csak a biciklis turizmusnak, hanem az ott élőknek is jó lenne.
Amit említett a kerékpérúttal kapcsolatban, abból azt lehet következtetni, hogy nagyobb térségekben gondolkoznak a fejlesztések kapcsán, gondolom így van ez a turizmusban is...
Amiről beszélünk csak kerékpárútépítés, a turizmus nem ebből áll. Sikerült meggyőzni néhány főiskolai hallgatót, hogy csinálja a szakdolgozatát a velencei-tavi kerékpárturizmusból. Elsősorban az a lényeg, hogy hogyan lehet komplex szolgáltatást nyújtani: ma például gondot jelet az is, hogy hogyan lehet a vonatra feltenni a kerépkpárt. Nem épültek ki azok a "kerékpáros fogadók" ahol lehet biciklit bérelni amivel elmegy a turista kirándulni és a célállomásnál leadja. Ezeket ki kell épteni a jövőben. Hálózatban kell gondolkodnunk, Fehérvárról minnél előbb biztonságosan le lehessen jutni a tóhoz és aztán ezt bekapcsolni egy nagyobb rendszerbe.
Említett egy 25 millió forintos tételt, amit kutatásra fordítanak, mire irányul ez a kutatás?
A kutatások közül első helyen van a vízminőség és a nádasok állapota, illetve a tó vízmennyiségének is az utánpótlása. A befolyó vízmennyiségnek jobban kitett a Velencei-tó mint bármelyik társa Európában. Szorgalmazom, hogy törvény szabályozza azt, hogy minden csepp víz bejusson a tóba. Kiépítettük a víztározókat, ahol az emberek joggal hozzászoktak a vízszinthez a horgászathoz, azonban ha leeresztik a vizet egyik napról a másikra, akkor ott pusztaság, pocsolya és sár marad. Pátkának és Zámolynak is van joga ahhoz, hogy ez szabályozott módon történjen.
Szeretném a kutatási témák között megerősíteni a madártani, az élőhelyek iránti kutatásokat. Kijelölésre került a Natura 2000 parkoknak a hálózata is, amit szigorúan kellene venni. Történt itt már kamionnyi veszélyes anyag tárolása, közlekedési baleset, ahol majdnem a fél falut ki kellett telepíteni, volt arra is példa, hogy kapnak engedélyt arra, hogy a murvás, lekopott területeken is négykerekű robogókkal rodeózzanak és ezzel a kicsi humuszréteget is lekoptatják. Ezeket meg kell akadályozni, ki kell jelölni azokat a területeket, amiket védeni kell, még akkor is, ha aranyat akarnak ott kutatni.
Balsay István honlapja
