-
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódnak az új kulturális évadban az Aranyat érő beszélgetések az Aranybulla Könyvtárban. Szeptember 12-én, csütörtökön 17.00 órakor a Sztanó Hédi – Székely Levente házaspárral találkozhat a közönség. A belépés díjtalan.
2024.09.09. -
Gyönyörű mesék születtek
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár felhívására idén is sokszép mese született. Szombaton tartották a XV. Tündérszó nemzetközi meseíró pályázat díjátadóját a székesfehérvári NépmesePonton.
2024.09.09. -
Huszárok Gorsiumban
Sport és családi napot rendeztek Tácon. A sportos életre való ösztönzés mellett az egész napos programon a Gorsium Régészeti Park római kort követő történelmét is bemutatták a különböző korok hagyományőrző csoportjai.
2024.09.09. -
Évadnyitó és díjátadó
Évadnyitót tartott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az eseményen első ízben adták át az Év zenésze, illetve az Év operatív dolgozója elismeréseket.
2024.09.06.
Koncerttel kezdődik az Ybl Napok Székesfehérváron
Április 6-án lesz 200 éve, hogy Fehérváron megszületett Ybl Miklós (1814-1891), a magyar historikus építészet legnagyobb alakja. A szülőváros e jeles nap előestéjén, április 5-én szombaton18 órakor muzsikával emlékezik meg híres szülöttéről a Felsővárosi Szent Sebestyén templomban. Április 7-én hétfőn, a 200. születésnapon pedig a fehérvári civilek kezdeményeztek egy főhajtást Ybl Miklós szobránál, a róla elnevezett lakótelepen.
2014.04.02. 08:07 |
Április 6-án lesz 200 éve, hogy Székesfehérváron megszületett Ybl Miklós (1814-1891), a magyar historikus építészet legnagyobb alakja. A szülőváros e jeles nap előestéjén, április 5-én szombaton18 órakor muzsikával emlékezik meg híres szülöttéről a Felsővárosi Szent Sebestyén templomban. Április 7-én hétfőn, a 200. születésnapon pedig a fehérvári civilek kezdeményeztek egy főhajtást Ybl Miklós szobránál, a róla elnevezett lakótelepen.
Ybl élete első tizenegy évét töltötte csak a fehérvári Fazekas utcai szülői házban. Bécsben, Párizsban, majd később Münchenben tanult tovább. Kezdetben neves fővárosi építész mesterek mellett dolgozott. Ezt követő közel félévszázados munkássága hihetetlenül gazdag. Számos kastélyt, templomot, gazdasági épületet épített országszerte. A főúri családok, így a Károlyiak, Zichyek, Festetics, Széchenyi, Cziráky , Wenckheim családok körében is elismert, közkedvelt építész volt. A 19. század utolsó évtizedeiben fellendülő Budapesten sok bérházat, palotát tervezett. Ezek egy része a világháborúban sajnos elpusztult. Leghíresebb közismert alkotásai a pesti Operaház, a lipótvárosi Szent István templom (ma Bazilika), a Duna-parti Fővámház és a budai vár alatti lejtőre tervezett Várbazár, ez utóbbinak nagyszabású felújítására most került sor. Ybl Miklósnak Fejér megyében is találhatók munkái (Lovasberény, Cziráky-kastély átépítés, Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély átépítés és bővítés), építészi tevékenysége azonban csak csekély mértékben kötődik bizonyítottan Székesfehérvárhoz. A hatalmas Ybl életmű további kutatása a jövő számára megkerülhetetlen, komoly feladatot jelent. Ybl Miklós - Nicolaus Georgius Ignatius Ybl - születési anyakönyvi bejegyzését 1814. április 6-áról a székesfehérvári Városi Levéltár őrzi. Az édesapa, idősebb Ybl Miklós (1780 -1861) nyughelye a Berényi úti Csutora-temetőben található.