A Vörösmarty Színház 2023/24-es évadhirdető sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy az új évadban a nagyszínpadi premierek között lesz a Csodálatos vagy, Júlia!, A király beszéde, a Ne most, drágám!, valamint A Kőszívű ember fiai is. Az igazgató szólt arról is, hogy olyan országosan is egyedülálló bérletkonstrukcióval kísérleteznek, amely demonstrálni fogja, hogy a város sokat áldoz arra, hogy önálló kulturális előadó-művészeti intézményei legyenek.
Az évadhirdető sajtótájékoztató előtt adták át az Év színésze díjat, amelyet a Fejér Megyei Hírlap és a Mediaworks első alkalommal hirdetett meg.
A díjról közönségszavazáson döntöttek a Fejér Megyei Hírlap, illetve a feol.hu olvasói és Gáspár Sándor, Sághy Tamás, Tóth Ildikó, Trokán Péter, illetve Varga Gabriella között oszlottak meg a szavazatok. A legtöbben Sághy Tamásra szavaztak, aki a jelenlegi évadban a a Julius Caesar, a Tizenkét dühös ember, a Nem félünk a farkastól és A cégvezető című előadásokban is szerepel. A színész korábban a Katona József Színház és a József Attila Színház tagja volt, 2012-től tagja a Vörösmarty Színház társulatának.
A díjazott köszönetet mondott Szikora Jánosnak, Bagó Bertalannak és Horváth Csabának azokért a lehetőségekért, amivel kiérdemelhette a díjat, valamint megköszönte a munkáját a színház társulatának és a színházban dolgozóknak is. Külön köszönetet mondott feleségének, Román Juditnak is, aki „elviseli azt az állapotot, amikor a próbafolyamat feszültségével az idegrendszerében hazamegy.”
Szikora János igazgató a Vörösmarty Színház 2023/24-es évadhirdető sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy mint Székesfehérvár címerében a nyitott kapu, úgy a Vörösmarty Színház kapui is nyitva vannak, szellemi értelemben is.
Évadhirdető sajtótájékoztató a Vörösmarty Színházban
Az igazgató feltette azt a kérdést is, hogy nyitva van-e a kapuja az emberek lelkének? Ezzel kapcsolatban szkeptikusan fogalmazott, az igazgató-rendező szerint napjaink emberének be van reteszelve a lelke, és kopogni kell ezeken a bezárt ajtókon, hogy kinyíljanak.
„Szeretnénk kopogni a lelkek bezárt ajtaján, abban a reményben, hogy akik eljönnek, azok nem fognak csalódni, és gazdagabban fognak távozni, mint amikor bejöttek” – fogalmazott.
Az igazgató az új évadnak szembetűnő sajátosságainak nevezte, hogy jóval kevesebb a bemutatók száma, mint korábban, a vidám műfajok felé tolódott el a darabok aránya, és azt is, hogy megjelenik a repertoárban olyan típusú előadás is, amire korábban nem volt példa: olyan együttműködési formát kínálnak a magyar színházi életben, amely a nehéz időkben való túlélés egyik eszköze lehet.
„Népszerű előadások cseréje zajlik, a színház elvisz egy előadást és cserébe befogad egy másik színház előadását. Ez újdonságot jelent a fehérvári közönségnek is, a következő évadban a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátékát, a Teljesen idegenek című darabot láthatja a közönség Bagó Bertalan rendezésében, valamint a József Attila Színház Furcsa pár – női változata is látható lesz a Vörösmarty Színházban.” - emelte ki, hozzátéve, hogy cserébe Pécsre és a József Attila Színházba visz népszerű darabokat a Vörösmarty Színház.
Székesfehérvár előadóművészeti intézményeinek összefogásából idén új bérlet született. Az Alba Regia Táncegyüttes, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Székesfehérvári Balettszínház és a Vörösmarty Színház a négy
különböző műfaj legnépszerűbb darabjaival kívánja fűszerezni a kínálatot.
Az igazgató szólt arról is hogy a Vörösmarty színház olyan országosan is egyedülálló bérletkonstrukcióval kísérletezik, amely demonstrálni fogja, hogy ez a város sokat áldoz arra, hogy önálló kulturális előadó-művészeti intézményei legyenek. Ennek az elképzelésnek a jegyében született olyan bérlet, amire még nem volt példa Fehérváron, ahol a bérletvásárlóknak négy előadást kínálnak és ebben van egy néptáncest, egy szimfonikus koncert, egy balett-est és egy színházi előadás is. Ennek részleteiről később tájékoztatják a közönséget.
Bagó Bertalan rendező a premierek közül A király beszéde című nagyszínpadi produkciót rendezi, amit majd decembertől láthat a közönség.
A történetből népszerű film is készült már Colin Firth főszereplésével. A király beszéde egy olyan zseniális történet, amit nem a hollywood-i nagyágyúk találtak ki, hanem maga az élet. Miután bátyja lemondott a trónról, mert egy elvált amerikai nőt vett feleségül, George-nak azaz Bertie-nek kell elfoglalnia a trónt, aki nem tud beszélni, annyira dadog, hogy nem tud elmondani egyetlen értelmes mondatot sem és az apja sem bízik benne, de számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott az ausztrál Lionel Logue-gal, aki csöppet sem hagyományos kezelés keretében nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is visszaadja, így VI. György brit király bevonulhatott a világtörténelembe.
Tavaly a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában mutatták be Sophokles Antigone-ját Nagy Péter rendezésében, ennek folytatásaként tűzi műsorra a színház szintén a Kozák Stúdióban Euripidésztől az Iphigenia Auliszban című darabot Bagó Bertalan rendezésében. A kötelező olvasmány története szerint Agamemnónnak, a büszke vezérnek a jósok döntése miatt fel kell áldoznia lányát, Iphigeniát a kedvező szél reményében, amelynek hiányában a sereg az auliszi szorosban vesztegel és nem indulhat meg Trója felé. Bagó Bertalan Euripidész kapcsán a szöveg nyelvezetére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a piaci kofa gyermekeként született drámaíró a nép nyelvén írta művét, ami korában abszolút szokatlannak számított.
Czukor Balázs rendező a Csongor és Tündét viszi színre a Kozák Stúdióban és a Ne most, drágám című bohózatot a nagyszínpadon.
A rendező a Csongor és Tünde kapcsán kiemelte, hogy a darab tele van költészettel, szimbolikával és sokfelé lehet vinni ezt az anyagot, aminek legfőbb nehézsége a nyelvezete. A rendező próbál majd arra törekedni, hogy eredeti szépségét megőrizve, de befogadható Vörösmarty klasszikusa a közönség számára. Szintén Czukor Balázs rendezi a Ne most, drágám című bohózatot is, ami egy szőrmeszalonban játszódik és a nagyszínpadon láthatja majd a közönség.
Horváth Csaba a Pelikán Fészekben mutatja be a Woyzeck musicalt, amelynek főszereplője a közönyös társadalom peremén élő kisember.
Woyzeck egy katona, akit állati sorban tartanak, míg végül összeroppan a nyomás alatt és önpusztításban hajszolja magát. A darabot kiváló színészekkel és az SZFE fizikai színházi tagozatos végzős hallgatóinak közreműködésével viszi majd színre a rendező.
Szikora János a Csodálatos vagy, Júlia! című darabot és a Kőszívű ember fiait rendezi meg.
A Csodálatos vagy, Júlia! a Játékszínben is műsoron van és a Vörösmarty Színházban is a Németh Ákos által színpadra alkalmazott változatot láthatja majd a közönség, de a fehérvári társulattal. Júlia szerepében Eszenyi Enikőt láthatjuk majd. Szintén Szikora János rendezi a Kőszívű ember fiait is. A romantikus színmű kapcsán elmondta, hogy nem jutott volna eszébe színpadra állítani, ha nem rendezi meg a Sobor Antal Perelj, uram című darabját, mivel ez a darab vitte közel a XIX. század közepi Magyarországhoz és ahhoz a különös világhoz, ahol megbomlott a társadalom és a kirobbant szabadságharc végén elképesztő emberi próbatételekkel szembesülnek.
Szikora János szólt arról is, hogy az elmúlt évek művészi termése annyira bő volt, hogy bőven van hova nyúlni, az elmaradt új bemutatók helyét tudják pótolni olyanokkal, amelyeket ismernek és szeretnek az emberek.
Továbbra is láthatja a közönség a Mágnás Miskát, a Boeing, Boeing-et, a Padlást, a Beatles.hu-t, a Fame-et, Az öreg hölgy látogatását, a Diótörőcskét, a Tizenkét dühös embert, az Adáshibát, a Nem félünk a farkastólt, a Bölcs Náthánt, az Ájlávjút, a Mikvét, az Odaadó hívetek, Surikot, az Unokám Benjamint, a Kartonpapát, a Petőfi rockot és A cégvezetőt is.
