Közlekedni márpedig, muszáj, de nem mindegy, hogy hogyan...

 Indulhatunk? – kérdezi a sofőr az utasokat indulás előtt. Ugye ismerős? Biztos vagyok benne, hogy már számtalanszor hallotta, vagy feltette maga is ezt a kérdést. De biztos, hogy az utasoktól kell érdeklődni, hogy minden feltétel adott-e egy hosszú utazásra? Vagy a fenti kérdés csak egy önigazolásra, önnyugtatásra alkalmas frázis, melyet költői kérdésként tesznek fel a gépjárművezetők? Remélhetőleg nem így van, hiszen az indulás csak az utazás kezdete, melyet mindenkor biztonságos, a szabályokat betartó, etikus közlekedésnek kell követnie és mindenki számára megnyugtató érkezéssel kell zárulnia. Ez a rendőrség egyik legfőbb célkitűzése is.

A közlekedés etikája

A biztonságos közlekedés mindannyiunk számára fontos, ám abban is szerepe van mindenkinek, hogy mennyire biztonságosak az útjaink. Sajnálatos tény, hogy a legtöbb baleset elsődleges oka a közlekedők helytelen magatartása: a gyorshajtás; irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak megsértése; elsőbbség meg nem adása; a szeszesital vagy drogfogyasztás; stb. A halálos kimenetelű balesetek legfontosabb rizikófaktorai: a fáradtság miatti figyelmetlenség vagy elalvás; a biztonsági öv vagy egyéb biztonsági felszerelések (pl. gyerekülés, bukósisak, csomagrögzítő háló, láthatósági mellény) használatának elhanyagolása; stb.

Az utakon, az utcán való helyes viselkedést leggyakrabban a józan ész diktálja. Mindegy, hogy szabály, törvény vagy közmegegyezés hatására, a közösségi, felelős gondolkodás, a türelmesség, a figyelmesség és az udvariasság mindenkire nézve kötelező. Ha ezt a magától értetődő viselkedést minden közlekedő betartaná, akkor azok a közúti közlekedést érintő szankciók, amelyeket idén vezettünk be, már nem is lennének olyan szigorúak, mint ahogyan azt ma sokan gondolják.

Korkép – Kórkép

Bár az elmúlt években is számos hathatós intézkedésre került sor a közlekedésbiztonság javítása érdekében, a közúti közlekedési balesetek száma továbbra is elfogadhatatlanul magas.

Döbbenetes tény, hogy Európa útjain évente 1,3 millió baleset történik, melynek mérlege 40 ezer haláleset és 1,7 millió sérülés. Az ezen statisztikán alapuló kérdéskör egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi politikában, sőt az ehhez kapcsolódó programok és normák már az EU legfelsőbb politikai szintjéhez, az Európai Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz kötődnek. Ez nem volt mindig így. Az 1990-es évek elejéig a közösségnek még nem volt egyértelmű hatásköre a közúti közlekedésbiztonság területén, így a célok eléréséhez szükséges intézkedések kidolgozása jelentős nehézségekbe ütközött. Változást az 1993. évi Maastrichti Szerződés hozott, amely megteremtette a hatékony lépések megtételéhez nélkülözhetetlen jogi feltételeket és eszközöket. Az ezredfordulótól gőzerővel meginduló uniós gépezet számos formában megnyilvánult, többek között törvényalkotásban, projektek indításában, valamint kutatások támogatásában. Az EU Közösségek Bizottsága 2001. szeptember 12-én kiadott egy ún. „Fehér könyv”-et, mely 2010-ig meghatározza az unió közlekedéspolitikai feladatait. A Fehér könyv legfőbb célkitűzése, hogy az unióban 2001-hez képest 2010-ig 50 százalékkal csökkenjen a balesetben meghalt személyek száma.

E cél elérése érdekében következetes erőfeszítésekre van szükség. Az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program a következőkben határozza meg a legfontosabb tevékenységeket: a közutakat használók felelősségteljesebb magatartásra való ösztönzése (a szabálykövető magatartás erősítése és a veszélyes magatartásformák fokozottabb üldözése), biztonságosabb járműpark kialakítása a műszaki innovációk támogatásával, a közúti infrastruktúra fejlesztése az információs és kommunikációs technológiák használatával. A tervezett további kezdeményezések között szerepel a közúti balesetek által okozott sérülésekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, valamint az optimális megoldások keresésére irányuló kutatás.

Hazánk közlekedéspolitikai programját – amely a „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” címet viseli – az Országgyűlés 2004 elején fogadta el. A programban, amelynek elfogadásakor hazánk még nem volt az EU tagállama, a közösségi szándéknál valamelyest enyhébb célkitűzéseket fogalmaztak meg. Ezek a következők: a személysérüléses balesetek és a halálos áldozatok számának 2010-ig történő 30 százalékos, valamint 2015-ig történő 50 százalékos csökkentése.

A kitűzött célok jobban megfelelnek a magyar valóságnak, reálisabban tükrözik a közlekedésbiztonsági helyzetben rejlő lehetőségeket. Infrastruktúránk kedvezőtlenebb, anyagi lehetőségeink korlátozottabbak, így az 50 százalékos csökkenés elérése hazánkat a fejlettebb uniós tagállamoknál jóval nagyobb kihívás elé állítaná. Érveinket az EU is elfogadta. Magyarország tehát a 30 százalékos vállalásával kíván hozzájárulni a 2010-ig kitűzött európai célok teljesítéséhez.

Az 1990 és 2000 közötti egy évtized alatt a személysérüléses balesetek száma több mint 37 százalékkal, a meghalt személyek száma 51 százalékkal, ezen belül pedig a közlekedési balesetek következtében elhunyt gyermekek száma 65 százalékkal csökkent. Az adatok alapján kijelenthető, hogy Magyarország a 90-es években egyszer már megvalósította azt a célkitűzést, melyet a Fehér könyv jelenleg meghatározott.

Ebben az időszakban a balesetek súlyossági fokát is kedvező változások jellemezték, ugyanis az 1.000 balesetre jutó halálos áldozatok száma 87-ről 67-re esett vissza.

Ezek a változások olyan környezetben zajlottak le, amikor a gépjárművek száma évről évre növekedett, s ezzel párhuzamosan a közúti forgalom is zsúfoltabbá vált. Míg 1968-ban kevesebb, mint 1 millió gépjármű közlekedett hazánk útjain, addig 2007-ben a forgalomba helyezett gépjárművek száma már meghaladta a 3,5 milliót. A gépjárműpark növekedése és a balesetek számának csökkenése azt jelzi, hogy a mobilizációs szint fejlődése nem feltétlen jár együtt a közúti balesetek számának növekedésével.

Az ezredfordulót követően – 2001 és 2006 között – hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezőtlen statisztikai adatok jellemezték. 2007-ben azonban a baleseti számok alapján már a közlekedésbiztonsági helyzet javulása figyelhető meg. 2007-ben 20.630 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami 1,65 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. A halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma biztató módon egyaránt csökkent. Míg a 90-es évek elején a közúti áldozatok száma meghaladta a 2.100 főt, az ezredforduló évéig ez a szám jelentősen, 1.200 főre csökkent. 2007-ben 1.203 fő vesztette életét Magyarország közútjain, közel 8 százalékkal kevesebben, mint az előző évben.

Új szabályozás

Mint ahogyan azt fent írtam, a legtöbb baleset okozója az emberi figyelmetlenség és olyan alapvető szabályok be nem tartása, mint pl. az ittas vezetés és a biztonsági felszerelések használatának elhanyagolása.

Hazánkban a szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma európai viszonylatban mérve is magas. Míg 2000-ben átlagosan 100 balesetből 11,8-at okoztak ittasan, 2007-re ez a szám 13,2-re változott. Elmondható, hogy átlagosan minden nyolcadik személysérüléses közlekedési balesetet ittasan okozták.

Magyarországon – a zéró tolerancia egyik országában – az ittas vezetők kiszűrése érdekében a véletlenszerű légalkohol ellenőrzést (random breath testing) alkalmazzuk. 2007-ben 1.400.000 alkoholszondás ellenőrzés történt – átlagosan számítva a lakosság közel 14 százalékát vonták ellenőrzés alá –, s ebből mintegy 45.000 bizonyult pozitívnak. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy az ellenőrzött járművezetők 3,2 százaléka volt ittas.

A Közlekedéstudományi Intézet felmérése alapján hazánkban lakott területen a kötelezettek 45 százaléka, lakott területen kívül 50 százaléka, autópályán pedig 63 százaléka kapcsolja be a biztonsági övet.

A statisztikai adatok alapján 2006-ban a közúti balesetben megsérült, gépjárműben utazók több mint fele bizonyítottan nem használt biztonsági övet. Ennél rosszabb a helyzet a gépjárműben utazó, és a balesetben életét vesztő 889 személy esetében, akiknek nem kevesebb, mint 73 százaléka (!), azaz 647 fő mellőzte az öv használatát. A tapasztalatok egyébként az övhasználat folyamatos, de lassú növekedését mutatják, mely azonban még mindig nem éri el a kívánatos szintet.

A meghatározott célok megvalósítása érdekében mind a balesetmegelőzés, mind a rendőri ellenőrzés tekintetében a rendőrség 2008. évi tevékenységét a közúti tragédiák létrejöttében leginkább meghatározó szerepet játszó, szabályszegő, veszélyes közlekedési magatartások visszaszorítására összpontosítja. Ezek a következők:

* a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt bekövetkezett balesetek számának csökkentése;
* a passzív biztonsági eszközök használatának fokozása;
* az ittas járművezetéssel szembeni szigorú fellépés;
* a gyermekbalesetek megelőzése, a helyes közlekedésre való nevelés;
* a gyalogos, kerékpáros és a láthatósággal kapcsolatos balesetek csökkentése.

2008. január 1-jétől számos olyan jogszabályi változás történt, amely hozzásegíthet minket ahhoz, hogy hazánk útjain a közlekedés biztonságosabbá váljon. Ezévi feladataink közül az egyik legjelentősebb az új szabályozás megismertetése a közlekedőkkel, és a hatóságok általi következetes alkalmazása.

Objektív felelősség

A változások egyik legjelentősebb eleme, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben rögzített objektív felelősség, amely azt kívánja elérni, hogy a járművek üzembentartói fokozott felelőséget érezzenek azért, hogy a járműveket használók

* a megengedett legnagyobb sebességre,
* a vasúti átjárón való áthaladásra,
* a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
* a járművel történő megállásra és várakozásra,
* az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
* a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, valamint
* a természet védelmére vonatkozó előírásokat betartsák.

Az üzembentartóval szemben az egyes előírások megszegése esetén a szabályszegés súlyosságának arányában 30.000 és 300.000 Ft közötti közigazgatási bírságot kell kiszabni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Magyar Köztársaság Kormánya a rendőrséget jelölte ki. A bírságot kiszabó határozat meghozatalára a hatóságnak a jogsértést követően 60 nap áll rendelkezésre.

A közigazgatási bírságot a 2008. május 1-je után elkövetett szabályszegések miatt kell kiszabni. Az ezt megelőző időszakban az eljáró hatóság írásbeli tájékoztatást küldött azon járművek üzembentartóinak, amelyekkel a korábbi felsorolásban szereplő szabályszegések bármelyikét elkövették. A tájékoztatás egyebek mellett tartalmazta az adott szabályszegés(ek)hez tartozó bírság összegét is.

A hatálybalépés óta eltelt időszakban az I. fokú közigazgatási hatóságok több, mint 15.000 határozatot hoztak, a kiszabott bírságok összege meghaladja az 580 millió forintot.

Fontos megemlíteni, hogy szabálysértési eljárásban azzal a személlyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A tulajdonosi felelősség elvét Európában számos országban alkalmazzák (pl. Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Szlovéniában, Nagy-Britanniában), ugyanakkor elmondható, hogy nincs két teljesen azonos rendszer, azaz – az esetleges hasonlóságok mellett – minden ország egyedi megoldást alakított ki.

Előéleti pontrendszer szigorítása

A másik jelentős, 2008. január 1-jével bekövetkező változás a közúti közlekedési előéleti pontrendszer szabályaiban történt. A módosítások a pontrendszer céljának hatékonyabb elérését szolgálják, azaz hogy a járművezetők vezetői engedély átmeneti elvesztésével történő fenyegetettsége megfelelő mértékű legyen. Ez a jogkövetés irányába történő tereléshez elengedhetetlen volt. A módosítások következtében kevesebb cselekmény elkövetése is a vezetői engedély visszavonásának reális lehetőségét idézi elő.

Emelkedett az egyes cselekményekhez rendelt előéleti pontok száma, szabálysértések esetén a korábbi 1-3 pontról 1-5 pontra, bűncselekmények esetén pedig 4 és 7 pontról 6, illetve 9 pontra.

Kis mértékben változott a ponttal szankcionált cselekmények köre, ez azonban a közlekedés biztonsága szempontjából legveszélyesebb, illetve leggyakoribb cselekményeket nem érintette.

Tekintettel az egyes cselekményekhez társuló pontok emelésére, az értesítési ponthatár 14-ről 12 pontra csökkent. Ezzel párhuzamosan az utánképzésen való részvétellel történő pontcsökkentés lehetősége is változott, 12 szerzett pontig 9 ponttal, 13-17 szerzett pont között pedig 6 ponttal lehet mérsékelni a nyilvántartott pontok számát. A 18 pontos felső határ és az elérésével járó jogkövetkezmény nem változott. Az egyes pontok elévülésének ideje 2 évről 3 évre módosult.

Helyszínbírság összeghatárának felemelése

Ugyancsak a közlekedők jogkövető magatartásának fokozását és ezáltal a közlekedésbiztonsági helyzet javítását célozza meg a helyszíni bírság összeghatárainak módosulása, valamint a vezetői engedély helyszíni elvétele esetkörének bővítése.

Eddig a helyszíni bírság összege 500 Ft és 10.000 Ft között alakult, azonban 2008. január 1-jét követően hatályos szabályozás alapján a helyszínen kiszabható összeg alsó határa 3.000, a felső határa pedig 20.000 Ft lett.

Zéró tolerancia

Módosult a vezetői engedély helyszíni elvételét meghatározó jogszabály is, mely szerint a vezetői engedélyt a helyszínen el kell venni attól, aki azzal gyanúsítható, hogy gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezen közlekedés-igazgatási szabály változása az egyéb ide vonatkozó normákat nem érintette. Járművet eddig is csak az vezethetett és ezután is csak az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Pusztán arról van szó, hogy a jogalkotó kibővítette, és ezzel visszaállította a vezetői engedély helyszíni elvételének 4 évvel ezelőtti eseteit.

Havonta 38 fővel kevesebben halnak meg

Az előzőekben ismertetett jogszabályi változások a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint kedvező hatással vannak a még jelenleg sem kielégítő szintű közlekedési morálra.

2008. év első négy hónapjában 5.425 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt hazánkban, míg 2007. év ugyanezen időszakában 5.932. Ez azt jelenti, hogy ez év elején 507 balesettel (8,55 százalék) kevesebb történt, mint tavaly ilyenkor. 35,25 százalékkal kevesebb halálos kimenetelű balesetet regisztráltunk ezen időszakban, mint egy évvel korábban, és a balesetek során elhunyt személyek száma is hasonló mértékű (37,81 százalékos) csökkenést mutat. A 2008. január 1-jén bevezetett szigorítások következtében április 30-ig 152 személlyel kevesebben vesztették életüket az ország közútjain, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A négy hónapra levetítve ez havonta csaknem 38 túlélő!

A súlyos sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek, valamint a súlyosan sérült személyek száma 16 százalékot meghaladóan csökkent, míg a könnyű sérüléses balesetek száma és a könnyen sérült személyek száma 5, illetve 6 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

A balesetek okait vizsgálva, változatlanul a gyorshajtás a legfőbb ok, minden negyedik baleset (pontosan 28 százalék) emiatt következik be. A lista második helyén 23 százalékos részesedéssel az elsőbbségi jog szabályainak megsértése áll, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán 14 százalékos aránnyal a kanyarodási szabályok megsértése foglal helyet.

Jelentősen csökkent az ittasan elkövetett személyi sérüléses balesetek száma

Jó eredményekről tudunk beszámolni akkor, amikor azt mondhatjuk, hogy számokban is mérhető sikert értünk el az ittasan okozott balesetek számának csökkentése terén. Ez év első három hónapjában a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek 10,4 százalékát okozta ittas vezető, szemben a tavalyi esztendő hasonló időszakának 13,8 százalékos arányával. Az ittasan okozott balesetek száma csaknem egyharmadával (31,1 százalék), 816-ról 562-re csökkent. A zéró tolerancia bevezetése óta 2008. május 25-ig összesen 2.885 darab vezetői engedély elvételére került sor, ebből 2.784 esetben magyar, 101 esetben külföldi volt az elkövető. Ha a rendőr a helyszínen nem tudja elvenni a jogosítványt – pl. nem volt a gépjárművezetőnél –, az adott sofőrt akkor is eltiltják a járművezetéstől, a nevét és az adatait nyilvántartásba veszik, így egy későbbi ellenőrzés során azonnal kiderül, hogy az illető nem is vezethetne. Az ilyen szabálysértést elkövető személlyel szemben akár 100.000 forint bírság is kiszabható.

Nyilvánvaló tehát, hogy az ittas vezetés elleni határozott rendőri fellépés, a média fokozott figyelme, valamint a jogszabályi változások kedvező irányban befolyásolták a baleseti statisztikákat.

TISPOL „SPEED” országos fokozott ellenőrzés

A TISPOL Operational Group éves ellenőrzési terve alapján az „European Operation Speed” közlekedésbiztonsági kampány keretében 2008. április 21-23. között az egész országot érintő akciót hajtottunk végre, mely főként a sebességtúllépés ellenőrzésére terjedt ki. A három nap alatt 1.855 rendőr vett részt a fokozott ellenőrzésekben, akik összesen 3.308 sebességtúllépést regisztráltak. Ebből 2.917 esetben helyszíni bírságot szabtak ki 25.326.000 Ft értékben, 391 alkalommal pedig feljelentést tettek a gyorshajtók ellen.

A megengedett legnagyobb sebesség nem megfelelő megválasztásán túlmenően egyéb közlekedési szabálysértések miatt 2.476 alkalommal kellett intézkedniük az ellenőrzésben résztvevő rendőröknek. 1.715 esetben összesen 10.982.000 Ft helyszíni bírság kiszabására került sor, a cselekmény súlyára tekintettel pedig 761 esetben szabálysértési feljelentést tettek.

Charta a „Józan közlekedésért”

Az ittas járművezetés veszélyességét felismerve számos szervezet közös kezdeményezésére 2007. augusztus 7-én útjára bocsátottuk a „Józan közlekedésért” elnevezésű Chartát, mely hazánk közlekedés-biztonságának javítását, az ittas vezetés visszautasítását, és ezáltal ártatlan emberéletek megmentését tűzte ki célként zászlójára. A kampány népszerűségét tükrözi, hogy a meghirdetése óta folyamatosan érkeznek a csatlakozók aláírásai, illetve nyilatkozatai. Magánszemélyként, illetve valamely szervezet tagjaként idáig csaknem 200.000 fő csatlakozott a kampányhoz.

Kérem, hogy csatlakozzon Ön is a „Józan közlekedésért” Chartához, melyet megtehet a www.baleset-megelozes.hu honlapon külön e célra létrehozott ablakban is.

„Tiszta fejjel”

Tiszta fejjel sok mindent nem teszünk meg, amit tudatmódosító szerek hatására sajnos igen.

Tiszta fejjel kevesebb a baleset, kevesebb a különösen fájó diszkó-baleset, mely minden alkalommal figyelmeztet bennünket, többet, jobban és hatékonyabban kell foglalkoznunk főképp a fiatalokkal, hogy ne tegyék ki magukat és társaikat felesleges veszélyeknek, ne tegyék kockára az életüket.

A Rendőrség „Tiszta fejjel” kampánya a különböző tudatmódosító szerek (alkohol, drog, gyógyszerek) veszélyeire kívánja felhívni a társadalom figyelmét, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági kockázatokra. A „Tiszta fejjel” kampány egyik fő célcsoportja a fiatal korosztály, aki új, az ízléséhez közel álló módon kerülhet kapcsolatba a rendőrséggel.

A nyári hónapokban a „Tiszta fejjel” kampány különös figyelmet fordít a diszkó-balesetekre, hiszen a júniustól októberig terjedő időszak sajnos ezeknek a baleseteknek a szezonja, így a média segítségével és támogatásával koncentráltan tudjuk felhívni a fiatalok figyelmét erre a végzetes jelenségre.

Kampányunkkal ugyanakkor azt a fajta tudatos felismerést is szeretnénk elősegíteni, melyet oly sokan elhessegetnek maguktól: aki iszik, és úgy ül autóba, az nem sokkal jobb, mint aki egyéb bűnözői tevékenyégbe fog. Olyan, mint az útonálló, csak az alkalom hiányzik, hogy megtörténjen a baj. Nem az ittas vezetőtőtől függ ugyanis, bekövetkezik-e a baj vagy sem. A „Tiszta fejjel” kampány ezt az alaposabb, s talán sokkolóbb ismeretterjesztést is zászlóra tűzte.

A változásokban rejlő visszatartó hatás kiaknázása érdekében tovább kívánjuk fokozni közúti ellenőrző tevékenységünket, hogy kiszűrhessük a forgalomból a szabályos közúti közlekedésre, a felelősségteljes részvételre alkalmatlan személyeket, ezzel megmentve azokat, akik nem csak elindulni, de épségben hazaérni is szeretnének.

Remélem, hogy erőfeszítéseinknek, megelőző és figyelmeztető szándékunknak hosszú távon is meg lesz a várt hatása, és belátják a közlekedők, hogy nem ellenük, hanem értük és mindannyiunk egészségének, életének megóvásáért, egy biztonságosabb közlekedésért dolgozunk. Ezt a helyes irányt, a már számokban is mérhető eredményeket bizonyítja az is, hogy egyre kevesebb azon sokkoló felvételek sora, melyek korábban naponta mutattak be szörnyűbbnél szörnyűbb közlekedési baleseteket a médiában.

Kérem Önöket, hogy továbbra is legyenek Partnereink közös célunk sikere érdekében, hogy mindenki örülhessen a hazavárt szerettének.

2008. május

Dr. Bencze József

r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány