A hagyományoknak megfelelően Augusztus 20-án a Bazilikában Szent István napi ünnepi szentmisét celebrált Spányi Antal megyéspüspök. A Székesegyházban a megye és a város, a közhivatalok, valamint a rendvédelmi szervek vezetői is részt vettek a püspök által a nemzeti ünnep alkalmából celebrált szentmisén.KÉPGALÉRIA az ünnepi szentmiséről
Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében arra emlékeztetett, hogy Szent István király nemcsak a Szűzanya gondjaira bízta Magyarországot, hiszen életművének fennmaradása mindannyiunk felelőssége, így mindenkinek folyamatosan kell dolgoznia annak érdekében, hogy megmaradjon a Szent Király öröksége. A megyéspüspök kiemelte, hogy az elmúlt évszázadok során sokszor vizionálták a nemzethalált, Szent István életműve, a magyar nemzet mégis fennmaradt. Spányi Antal Isten áldását kérte a családokra, mint a nemzet alapköveire. 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt, azonban Augusztus 20-a Nagy Lajos (1342-1382) uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként, mely 1891-ben lett munkaszüneti nap. 1926-ban már egy egész héten át ünnepelték Szent Istvánt, de 1950-ben betiltották a körmeneteket. A szocialista rendszer az ünnepet vallási és nemzeti tartalma miatt az új kenyér ünnepének nevezte el. Az "új kenyér ünnepe" azonban eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác, egykori földművelésügyi miniszter nevéhez köthető. Augusztus 20 azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé tette. Az Aranybulla pedig rögzíti a Szent Király ünnepének, az-az a törvénynapoknak a megtartását.
Spányi Antal megyés püspök olyan örökségként beszélt Szent István hagyatékáról, amit nekünk, itt a koronázó városban különös kötelességünk ápolni. "Kevés azonban csak felidéznünk alakját – intett a főpásztor – kevés, hogy próbálunk valami magyaros buzgóságot érezni magunkban a Szent Király neve hallatán. Azt kell tennünk ma és egész életünkben, amit nekünk a Szent Király ma üzen. Ez pedig nem más, mint hogy most mi lettünk a felelősek azért a műért, amit ő végzett. Most mi felelünk az ország jelenéért és jövőjéért, a nemzet életéért. Ez alól a felelősség alól senki nem vonhatja ki magát. Ez mindannyiunk közös feladata." - emelte ki a püspök. A Szent István-i örökséghez sorolta Spányi Antal püspök a kereszténység tiszteletét is. Antall József néhai miniszterelnököt idézte: „Vagy keresztény lesz a jövő, vagy nem lesz”. "Felelősek vagyunk egymásért, de vezetőinkért is – intett a főpásztor.- Azért, hogy milyen képet engedünk alkotni a világ bármely részén erről a nemzetről, vezetőinkről. Nem lapulhatunk, nem bízhatjuk másokra a feladatot, mert együtt vagyunk felelősek a Szent István-i örökségért. Szép eszmékről hallunk, talán még szívünkben el is tudjuk fogadni, de nem tudjuk követni. Lehet, hogy az ember önmagában gyenge, de éppen hite által, családjában, nemzetében erőt kap és ezt az erőt egymásnak kell adnunk. Ennek az erőnek a hordozásáért együtt vagyunk felelősek. Közülünk senki nem lehet gyenge, megfáradt, gyáva, senki nem vonulhat vissza ettől a feladattól. Ebben segít nekünk égi patrónánk, Szent István szelleme, nemzetünk szentjei, és így vagyunk készek küldetésünk teljesítésére, így lesz Isten áldása a magyaron" – fejezte be ünnepi szentbeszéd Spányi Antal megyés püspök.
A szentmise keretében a püspök megszentelte az új kenyeret. A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Spányi Antal megyés püspök Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
A Szent István-napi ünnepi szentmisén 45 székelyföldi zarándok is részt vett, akik Farkaslakáról érkeztek, illetve érkeztek ministránsok is a felvidéki Tornáról. A szentmisét követően a Városházán fogadta őket Székesfehérvár polgármestere. A székelyföldi és felvidéki vendégek látogatása szimbolizálta a magyarság és a keresztény hit világának találkozását, amelyet a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez, Szent Istvánhoz köt.
