-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Különleges köntösben Az ember tragédiája - 15 szín, négy rendező
Madách Imre drámai költeményét Az ember tragédiája 1. címmel mutatja be a Vörösmarty Színház
Székesfehérváron 200 évvel ezelőtt kezdődött a magyar nyelvű színjátszás hivatalos pártolása. Ennek tiszteletére a Vörösmarty Színház december első hétvégéjén mutatja be Madách Imre örökérvényű remekművét, Az ember tragédiája 1. címmel.
Kétszáz éve alakult meg Fejér megyében a Játékszíni Bizottság, a Pelikán Fogadó 1818-ban kezdte el szolgálni a Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulatot. A Vörösmarty Színház kezdeményezésére az ”Alba Regia Teátrum Alapítvány a Vörösmarty Színházért” a fehérvári színjátszás 200 éves évfordulóját éppen ezért méltóképpen szeretné megünnepelni. A Pelikán Kamaraszínház utcafronti bejárati kapuját az idő alaposan megviselte, rangjához méltatlan állapotban van. Két évszázados története során a megyeszékhely színjátszását és kulturális életét mindig is az összefogás jellemezte, ha nemes ügyről volt szó. Felújítása komoly összeget emésztene fel, ezért a Vörösmarty Színház társulata adománygyűjtést indít, a színházszerető polgárokkal összefogva.
Az évfordulóhoz kapcsolódik a magyar irodalom dráma műfajának egyik legkiemelkedőbb művének, Az ember tragédiájának is színre vitele december 1-én.
"Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni" – írta 1923-ban Hevesi Sándor a Nyugat hasábjain. Nemzeti drámánk a mi bibliánk is, hiszen rólunk szól, mindannyiunkról, emberekről, akik belakjuk a teremtett világot, alakítjuk a történelmet, jóra törekszünk, majd elbukunk, örökös harcot folytatva a bennünk lakozó démonokkal, kétségekkel.
A drámai költeményt a társulat művészeti vezetői, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba művészeti vezetők és Szikora János igazgató rendhagyó módon közösen viszik színre, vállalkozásuk egyedülálló és hiánypótló.
„Úgy gondoljuk, a magyar színházi életben páratlan esemény lesz a darab, különleges kulturális kaland, mely alkalmat ad magunkba nézni, összegezni a múltunkat, újragondolni a jövőnket.” – mondta Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója.
Ádám a teremtés kezdetétől más és más alakban jelenik meg, de alapjában véve ugyanúgy elbukik mindig, gyarló marad minden színben, mint a szintén gyarló Éva. A négy rendezőt az a felvetés is izgatja, vajon Madách Imre milyennek írná meg a többi színt és a többi színben Ádámot, Évát és Lucifert? Milyennek látná az újkori történelmet, hogyan fogalmazná meg, merre vezetné az embert saját tragédiájában?
A színház felkérésére éppen ezért négy neves magyar író Márton László, Tasnádi István, Térey János és Závada Pál „folytatja” a művet újabb színek megírásával. Az új darabot Az ember tragédiája 2. címmel a 2019/20-as évadban szintén a társulat művészeti vezetői álmodják színpadra.
Az előadás színrevitelében lényegében a Vörösmarty Színház teljes társulata részt vesz, így: Andrássy Máté, Ballér Bianka, Derzsi János, Egyed Attila, Gáspár Sándor, Hirtling István, Juhász Illés, Kádas József, Kelemen István, Keller János, Kerkay Rita, Kiss Diána Magdolna, Kovács Tamás, Kozáry Ferenc, Kricsár Kamill, Krisztik Csaba, Kuna Károly, Lábodi Ádám, Nagy Péter, Osváth Judit, Pálya Pompónia, Rovó Tamás, Sághy Tamás, Tóth Ildikó, Tűzkő Sándor, Váradi Eszter Sára, Varga Gabriella, Varga Lili, Varga Mária, Závodszky Noémi, valamint Hajdu Tibor.
A dramaturgok Perczel Enikő és Tucsni András. A szcenikáért Bátonyi György felel, melyet egy különleges kinetikus homokkal valósít meg. A jelmezeket Benedek Mari, Kárpáti Enikő, Sántha Borbála és Berzsenyi Krisztina tervezi.