Kulturális Örökség Napjai - sokan voltak kíváncsiak a Vértes vitézre

Országszerte több ezer épület kapuja nyílt meg szombaton, a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén. Fehérváron szombaton reggel az Árpád Fürdőben indultak először csoportvezetések, majd a Városházát tekinthették meg az érdeklődők. A Kulturális Örökség Napjai keretében idén először volt látható a fehérvári Vértes vitéz a Városháza folyosóján.
 
2015.09.19. 17:58 |
Országszerte több ezer épület kapuja nyílt meg szombaton, a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén. Fehérváron szombaton reggel az Árpád Fürdőben indultak először csoportvezetések, majd a Városházát tekinthették meg az érdeklődők. A Kulturális Örökség Napjai keretében idén először volt látható a fehérvári Vértes vitéz a Városháza folyosóján.
KÉPGALÉRIA a Kulturális Örökség Napjairól
Székesfehérváron a Városházán, az Árpád fürdőben, a megyei levéltárban, a Szerb Orthodox Templomban, a Királykút Emlékházban, valamint a Szent István Király Múzeummal együttműködve a Nemzeti Emlékhelyen, a Budenz-házban és a középkori belvárosban vehettek részt szakvezetéseken az érdeklődők szombaton, míg a legkisebbeket kézműves foglalkozásokkal várták.
A Kulturális Örökség Napjai keretében idén először láthatták az érdeklődők a fehérvári Vértes vitézt a Városháza folyosóján. A Riegele Alajos szobrászművész által hársfából készített szobrot Lyka Döme pázmándi nagybirtokos adományozta a városnak. Prohászka Ottokár megyéspüspök 1915. szeptember 8-án avatta fel a Városház téren. A szoborba 50 fillér adomány ellenében vasszöget lehetett verni, és a bevételt a hadiárvák, özvegyek és rokkantak támogatására fordították. Így vált a Vértes vitézt ábrázoló alkotás a nemzeti áldozatkészség szobrává.
A Városháza emeleti előcsarnokban látható Aba Novák Vilmos seccója, amely az 1938-as emlékév ünnepi eseményeit - a vitézavatást, a Szent Jobb ünnepét és a fehérvári országgyűlést - örökíti meg. Az alkotás három falat beborító mű – a három fal három esemény bemutatását ábrázolja. 1938. május 22-én volt a vitézavatás napja, ezen a napon 1903 fő vitézi avatására került sor a Romkert területén. 1938. június 1-jén volt a Szent Jobb ünnepe, ezen a napon fogadták Szent István ereklyéjét, mely az Aranyvonaton érkezett második állomására a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus évében. 1938. augusztus 18-án volt az ünnepi országgyűlés, ahol megalkották azt a törvényt, mely alapján augusztus 20-a Szent István király dicső emlékére nemzeti ünnep lett. A secco mellett található a Szent Korona hiteles másolata is, amely közadakozásnak köszönhetően került Fehérvárra.
A látogatók megtekinthették a polgármester irodáját is, amelynek bútorzata a 30-as éveket idézi. Falát díszíti egy fehérvári történelmet megjelenítő gobelin, amely a New Yorki Világkiállításon aranyérmet nyert 1939-ben. A szobában található egy Bory Jenő szobor is, ami Sybillát, a mitológiai jósnőt ábrázolja.