-
Az öröm gyertyája
Közös gyertyagyújtással és színpadi produkciókkal ünnepelték Székesfehérváron Advent harmadik vasárnapját a Belvárosban. Az öröm gyertyáját Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Jármi Zoltán lelkész gyújtották meg a Városház téri színpadon, ahol a Lili és a Miki Acoustic duó illetve Feke Pál is fellépett.
2024.12.15. -
Csicsergő Felsővárosban
A 0–3 éves korosztálynak szól a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Csicsergő foglalkozása, amely a hónap harmadik szerdáján hívja a családokat zenés, játékos tornára a Felsővárosi Közösségi Házba. A foglalkozások ára 1200 forint, az alkalmakra előzetesen regisztrálni kell.
2024.12.15. -
Városháza adventkor
A Fehérvári Advent egyik legnépszerűbb, hagyományos programja a Nyitott Városháza, melyre idén is szép számmal érkeztek látogatók. A résztvevők dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsárné Németh Mariann idegenvezető részvételével ismerhették meg a város legfontosabb középületének történetét és az itt őrzött, történelmi jelentőségű tárgyakat, ereklyéket.
2024.12.14. -
Egészség a fa alá
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum advent harmadik hétvégéjén is izgalmas workshopot kínál Látogatóközpontjában (Lakatos utca 7.). Lencsés Rita fitoterapeuta már évek óta bizonyítja, hogy ha gyógynövényekről van szó, nála kevesen tudnak többet. Szombaton, december 14-én 14 órától pedig abban segít, hogy hogyan készítsünk természetes alapanyagokból gyógyhatású ajándékokat.
2024.12.14.
Luca napja - népszokások, hiedelmek, babonák
A legboszorkányosabb nap december tizenharmadika, Luca napja. Ez a népi jóslásban alkalmas volt termékenység varázslásra, házasság-, halál- és időjóslásra, termésbecslésre egyaránt.
Számos vidéken a legények bosszantó tréfákat űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret, majd a háztetőn állították össze, vagy a kútba dobták.
Karácsony havának a legboszorkányosabb napja, december 13-a, amiről a régi kalendáriumok úgy emlékeznek meg, hogy: "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja".
Ez a nap az 1582-ben bevezetett Gergely-féle naptárreformig, a téli napforduló időpontját jelölte és az év legrövidebb nappala és a leghosszabb éjszakája volt.
Ám az óta az időszámítás, a csillagászati tél kezdetét, a valóságnak megfelelően, a Nap-járásához igazítva december 22-éhez kapcsolja, ugyanakkor megmaradtak és itt-ott még ma is élnek az ókeresztény vértanú, Szent Luca névünnepéhez tapadt, pogány napfordulós hagyományok.