-
Gregor József Énekverseny
Ünnepi gálahangversennyel ért véget a VII. Országos Gregor József Énekverseny vasárnap délután. A Szent István teremben rendezett eseményen adták át a különdíjakat és hirdettek nyerteseket. A zeneművészeti szakgimnáziumok magánének szakán tanulók két korcsoportjában ítélte oda az első díjat a szakmai zsűri.
2024.11.24. -
Püspöki mise
Vasárnap, az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia búcsúnapján Spányi Antal megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét, zenei szolgálatot végzett a Vox Mirabilis Kamarakórus. A szentmisén adták át az Unum Sumus (egyek vagyunk) feliratú Krisztus Király-díjat, amelyet idén Halmay Tivadar, festőművész kapott.
2024.11.24. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Ludi Romani nyári játék Gorsiumban Pécsi Ildikó rendezésében
Újabb nyári játékokkal csalogatják Tácra a ókori kultúra szerelmeseit. A Gorsium területén Aiskhylos: Oresteia trilógiáját mutatják be a szabadtéri színpadon augusztus 27. és szeptember 3. között. A Pécsi Ildikó érdemes, kiváló művész által rendezett darab három, egyenként különálló emberi sorsot mutat be az ókori görög birodalom díszletei között. A színészek sem ismeretlenek, hiszen nagy részük Jászai-díjas előadóművész.
Az ógörög drámaírás egyik kiemelkedő alakja Kr.e. 525-ben, vagy 524-ben előkelő, nagybirtokos családból született Eleusisban, Athen mellett. Nehézfegyveresként harcolt Marathonnál és Salamisnál a perzsák ellen vívott háborúban. Először 25 éves korában lépett fel tragédiaversenyen, amelyen később 13 győzelmet aratott. 90 tragédiájából 79 címét ismerjük. Ezek java része töredékben maradt meg. Egészében csak 7 tragédiáját ismerjük. A 458-ban bemutatott Oresteia az egyetlen egészében megmaradt trilógia. A három dráma - Agamemnon, az Áldozatvivők (khoephorai) és az Eumenisek az átok sújtotta Atreidák nemzetségének véres történetét elevenítik meg. Trilógiájának jellegzetessége, hogy a hagyományoktól eltérően korának társadalma és erkölcsi problémáinak adott hangot, mélységesen meggyőződve az istenek világának igazságosságáról. Aischylos 456-ban, vagy 455-ben a szicíliai Gelában 68–70 éves korában halt meg.
ORESTEIA Trilógia:
AGAMEMNON
Mykene királya, aki a görög hadsereg élére állt, amikor sógornőjét, Helenet a trójai király fia, Paris, megszöktette. A tíz évig tartó háború után Agamemnon a zsákmányként neki jutott Kassandrával, a trójai király lányával tért haza Mykénébe. Felesége, Klyteimnestra és szeretője fogadták, majd megölték. Az asszony gyűlölete a háborút megelőző eseményekből származott: Agamemnon vadászat alkalmával megölte Artemis istennő kedves szarvasát. Az istennő bosszúból a szelek leállításával megakadályozta, hogy a görög hajók útra kelhessenek Trója felé. Agamemnonnak lányát, Iphigeniát kellett feláldoznia a szelek felszabadítására.
ÁLDOZATVIVÕK
A bosszúálló feleség saját fiának, Orestesnek esett áldozatul, aki nyolc évvel később, Apollon biztatására, szeretőjével együtt megölte.
EUMENISEK
A szülőanya megölését a társadalom (a drámában a kar) nem fogadta el, és a bosszúálló Erinysök szinte őrületbe kergették Orestest. Az író, meggyőződve az istenek igazságosságáról, felmentette a tragikus hőst: Athena Zeus nevében megbocsátást ígért, és a „Bosszúállókat” Eumenisek-ként („Jószívűek”) tisztelték ezentúl.