Magvak az egészségünk védelmében

 Egyre többet hallani a minőségi éhezésről, vagyis, amikor a bevitt táplálék mennyisége elegendő, sőt gyakran meg is haladja a szükséges mennyiséget, azonban a hasznosanyag-tartalma minimális. Egyes kutatások szerint ez ma Magyarországon akár egymillió embert is érinthet. Hogy minél nagyobb eséllyel ne kerüljünk ebbe a körbe, egészítsük ki étkezéseinket magvakkal. Saláták nagyszerű kiegészítői, ízletesek, önmagukban is finomak és egészségünk megőrzésében is fontos szerepet játszanak a különböző magvak. 

 

 

 Múltja több mint kétszáz évre tekint vissza, alapvető élelmiszerként tartották számon az USA déli államaiban. Tudományos nevét (carya illinoinensis) Illinois államról kapta. Előszeretettel használták a hagyományos ételeikhez, italaikhoz.

 

 Mi sem bizonyítja jobban népszerűségét, hogy Thomas Jefferson több száz pekánfát telepített otthonába, és még George Washingtonnak is ajánlotta ugyanezt. A pekándió kiváló rost, mangán és rézforrás, de fehérjéből, B1-vitaminból, magnéziumból, foszforból és cinkből is utánpótlást biztosít. Süteményekhez is adhatjuk, de a főétel készítésénél is hasznunkra lehet, a közönséges diót akár helyettesíthetjük is vele, így tápanyagokban gazdag ételt kapunk. Jó hatással van a vér koleszterinszintjére, és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét.

 

 Amerikában sajnálatos módon jóformán csak Halloween-kor találkoznak vele és akkor is egyből a kukába száműzik. A népi gyógyászatban azonban annál inkább hasznosították évszázadokon át, ellenőrzött körülmények között az irritábilis bélszindrómát kezelték vele, de a prosztataproblémákra is gyógyírt jelentett. Napjainkban a konyhákból sem hiányozhat, főleg Közép- Európában salátaolajként vagy egyszerű főzőolajként hasznosítják. Gazdag rostokban, növényi hatóanyagokban, amelyek csökkentik a vér koleszterinszintjét, valamint kedvező hatással vannak a prosztatamirigyre. Otthoni elkészítése is egyszerű; a friss tökből kinyert tökmagokat egy sütőlapon szétterítjük, ízlés szerint megsózzuk, sütőspray-jel bepermetezzük, végül kisütjük.

 

 

 Õshazája Ausztrália, nevét skót vegyészről és politikusról kapta, Dr. John Macadam-ról. Számtalan elnevezése van, mint például; bozótdió, maroochi dió, diók királya, gömbölyű mag. Emberi fogyasztásra kiváló, azonban a kutyusunktól tartsuk szigorúan távol, mert rájuk nézve mérgező.

 

 Pozitív tulajdonságai közé tartozik, hogy nagy arányban található benne egyszeresen telítetlen zsír, ami a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében játszik szerepet. Egyik legdrágább olajos magvak közé soroljuk, ezért nem meglepő, hogy többnyire csak úgy magában szeretjük élvezni az ízét. Kitűnően lehet párosítani trópusi gyümölcsökkel, növelve a saláta tápanyagtartalmát. Süteményekhez is jól passzol a felaprított formája, főleg amiben étcsokoládé is van.

 

 

 Ha igazán jó minőségűt szeretnénk vásárolni belőle, akkor keressük azokat, amelyek Törökországból, Iránból, Türkmenisztánból vagy Szíriából származnak. A kereskedők különböző színűre festették árujukat, hogy vonzóbbá tegyék a vásárlóik számára, és nem mellékesen eltüntessék az apróbb sérüléseket is, az USA-ban erre a piros színt választották. Tartalmaz B6-, B1-, K-vitamint, rezet, mangánt, foszfort és antioxidánsokat is. A pisztácia fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint emeli a hasznos zsírfehérjék szintjét. Egészben is felhasználhatjuk salátákba, desszertekbe, vagy ha szeretjük, magában is ehetjük.