Magyar CIVINET találkozót tartottak Fehérváron a gyalogos közlekedésről

Első alkalommal adott otthont vidéki város a Magyar CIVINET Fenntartható Mobilitási Hálózat találkozójának. A rendezvényen a gyalogos közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg kaposvári, zalaegerszegi, budapesti és szegedi szakemberek részvételével. A CIVITAS az Európai Bizottság kezdeményezése, melynek célja, hogy kapcsolatok jöjjenek létre a városi közlekedés problémáinak megoldásában.
2014.09.16. 11:26 |
Első alkalommal adott otthont vidéki város a Magyar CIVINET Fenntartható Mobilitási Hálózat találkozójának. A rendezvényen a gyalogos közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg kaposvári, zalaegerszegi, budapesti és szegedi szakemberek részvételével. A CIVITAS az Európai Bizottság kezdeményezése, melynek célja, hogy kapcsolatok jöjjenek létre a városi közlekedés problémáinak megoldásában.
A CIVITAS részben pályázati lehetőséget nyújt előremutató közlekedési megoldások kutatás-fejlesztési projektjeinek a finanszírozására, részben tapasztalatcserére biztosít lehetőséget a városok szakemberei számára. Gertheis Antal közgazdász, a Magyar CIVINET Titkárság részéről vett részt a konferencián. Elmondta, hogy az elmúlt években több országos, illetve országhatárokon átnyúló térségi CIVITAS hálózat (CIVINET) jött létre, hogy a hasonló helyzetben, hasonló keretek között működő városok nyelvi akadályok nélkül oszthassák meg egymással eredményeiket és tapasztalataikat, tanulhassanak egymás példáiból. A Magyar CIVINET hálózat célja, hogy magyar nyelven biztosítsa a tapasztalatcsere lehetőségét a magyarországi, valamint a magyar nyelvet (is) használó határon túli városok között, valamint segítse a CIVITAS programban megnyíló pályázati lehetőségekhez (pl. szakembercserékhez, innovációs projektekhez) való hozzáférést.
Viza Attila környezetvédelmi tanácsnok megnyitójában a fehérvári gyalogos közlekedés tapasztalatairól is szólt a tavalyi Fő utca felújítás kapcsán. Kiemelte, hogy a Magyar CIVINET hálózat segítségével kicserélhetik tapasztalataikat a nagyvárosok és hasznos inspirációt gyűjthetnek a bevált megoldásokról is. Székesfehérvár környezetvédelmi tanácsnoka azt kívánta a résztvevőknek, hogy ismerjék meg a nemzet történelmi fővárosát és ha lehetőségük van rá magánemberként is térjenek majd vissza a városba. Székesfehérváron az elmúlt évben nagyszabású út- és járda-felújítási program indult. A város önkormányzata kezdeményezésére mintegy 636 millió forint értékű munka valósult meg a Saára Gyula program keretében, ami az adósságkonszolidáció és a város takarékos gazdálkodásának köszönhetően került sor. Nagy Zsolt irodavezető arról számolt be a tanácskozáson, hogy az új gyalogos zónák kijelölése folyamatban van a Belvárosban és környékén, a járdafelújítások pedig a lakótelepekre és a Ráchegy kertvárosi övezetében lesz ebben az évben. A gyalogosok biztonságos átkelését segítik a nagy forgalmú utakon, autóbuszmegállóknál korábban épített jelzőlámpás átkelők, és a következő napokban is új zebrákat adnak át a Mészöly Géza utcában, a Zichy ligetnél, illetve elkezdődött egy új jelzőlámpás gyalogos-átkelőhely kialakítása a Széchenyi úti református templomnál. Komoly egyeztetést igényel a bringások és gyalogosok „együttműködése” Székesfehérváron, lévén a kerékpárosok zokon vették, hogy kiszorultak az újonnan felújított Fő utcáról. Fontos kihangsúlyozni, hogy a gyalogos zónára merőleges és azzal párhuzamos utcák a Belvárosban a kerékpárosok számára is rendelkezésére állnak. A fejlesztést az irodavezető abban látja, hogy jelentős átalakítás kezdődik a Rákóczi úton és a Várkörúton, ahol jövő év tavaszára várhatóan befejeződik az a rekonstrukció, ami kapcsán új kerékpársávok, nyomok épülnek ki, így körbejárható lesz kerékpárral a Belváros. Ezt a programot a Kerékpáros Klub helyi szervezetével közösen dolgozzák ki.
A rendezvényen Tóth István, Kaposvár alpolgármestere a kaposvári belváros bővítésének fázisairól számolt be, kiemelve, hogy a somogyi megyeszékhely az első volt a magyar városok sorában, ahol a történelmi belvárost elzárták az autóforgalom elől, mindez 1985-ben történt. Az első sétálóutca kialakítását évente újabb és újabb szakasz követte, míg a hetekben átadott utolsó utcarésszel 26 ezer négyzetméterre növekedett a gyalogos zóna területe. Legnagyobb problémájuk a parkolási feltételek megteremtése volt, de a szerencse melléjük állt, és sikerült a tulajdonostól bérbe venniük egy 150 férőhelyes parkolóházat a belvárosban, most pedig már a megvásárlásról tárgyalnak. Gondot jelentett a belvárosi üzletek életben tartása, illetve árufeltöltésük is – kedvezményes bérleti díjakkal segítik az üzletek bérlőit, az árufeltöltést pedig igyekeznek megoldani a szomszédos utcákból.