-
Téli tárlat a Pelikánban
November 22-én pénteken 18 órától tartják az idei Téli tárlat megnyitóját a Pelikán Galériában. A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága által szervezett kiállítást Domány Adél művészettörténész nyitja meg.
2024.11.16. -
Adventi koncert a Bazilikában
A harmincadik Adventi Koncertjére készül a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar, amelyet 2024. november 29-én,19:00 órai kezdettel rendeznek a Szent István Székesegyházban. A Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar mellett közreműködik a Nemzeti Férfikar, a Kodály Zoltán Általános Iskola Gyermekkara, Füredi Nikolett, Fehér Adrienn, Rezsnyák Róbert és Tóth Marcell - zongorán. Vezényel: Ruff Tamás őrnagy, a MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar karmestere.
2024.11.15. -
Kadétok a színházban
A honvédelem jegyében látta vendégül a Vörösmarty Színház a katonai hivatást választó fiatalokat. Az esten a jövő honvédei a 12 dühös ember előadást tekinthették meg.
2024.11.15. -
Rendhagyó irodalomóra
Az érettségire való felkészítés a célja annak az új sorozatnak, amely a Vörösmarty Mihály Könyvtárban indult el. Elsők között Dragomán György író mesélt a kortárs irodalomról.
2024.11.15.
Magyar hadizászlók - Kossuth díjas grafikus könyvét mutatták be Fehérváron
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
2013.04.24. 18:38 |
Somogyi Győző: Magyar hadizászlók című könyvének nyilvános bemutatójára került sor a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában. A kötetben megtalálhatóak legrégebbi zászlaink, a kora újkori magyar zászlók, valamint a nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói is. A Kossuth-díjas grafikussal, aki negyven éve kutatja és rajzolja a magyar történelmi viseleteket Vargha Tamás honvédelmi államtitkár beszélgetett.
A zászló kultúrájának jelentőségéről szólva Somogyi Győző elmondta, hogy Európa orzságait járva mindenhol zászlóerdő fogadja a látogatót. „Nemzeti, tartományi, városi zászlók erősítik a helyiek önértékelését, ezzel szemben Magyarországon mintha még mindig szégyenlenénk felvállalni önmagunkat, pedig igényeljük az önazonosságot.” - emelte ki a könyvbemutató beszélgetés során a Kossuth-díjas grafikus, aki szerint a kommunizmus alatt szoktatták le a magyarságot a zászlókkal való önkifejezésről, amikor a piros-fehér -zöld nemzeti lobógót éppen csak megtűrték a vörös zászló árnyékában.
Somogyi Győző elmondta, a magyar zászló története három nagy korszakra osztható fel. Az első, a honfoglalástól 1000-ig tartó időszak a turul zászló kora. A második a keresztény királyság időszakának lobogója, mely Szent Istvántól 1800-ig tart. E kor zászlaja a vörös-fehér vízszintes vonalazású, más néven Árpád-sávos zászló, amelyről a grafikus elmondta, hogy annak korai ábrázolása már Szent István dénárján is jelen van, amelyet 1006 előtt adtak ki. Nemzeti lobogónk harmadik nagy korszaka a piros-fehér-zöld zászló, mely az 1800-as években alakult ki. A mai lobogónk a francia trikolor hatását mutatja, nemzeti zászlók, mint ahogyan nemzetállamállamok sem léteztek a francia forradalom előtt.
A könyvbemutató beszélgetés során Somogyi Győző elárulta, régi vágya, hogy sok más államhoz hasonlóan Magyarországon is ünnepljük meg a legfőbb nemzeti jelképet, erre nyújtana alkalmat a Magyar Zászló Napja. Vargha Tamás államtitkár elmondta, hogy törvényjavaslat készül a témában.
A beszélgetésen számos érdekességet tudhatott meg a hallgatóság, többek között azt is, hogy a legrégibb, eredetiben fennmaradt magyar zászló az 1290-es évekből származik és egy svájci kolostorban találták meg. Az ezt követő legrégebbi lobogó már a mohácsi vész utáni korszakból való.