Magyar Kultúra Napja a Szent István Emlékév szellemében

 A Szent István Emlékév szellemében ünnepelte a Magyar Kultúra Napját Székesfehérvár január 22-én a Vörösmarty Színházban. L. Simon László kulturális államtitkár ünnepi köszöntőjét követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának kitüntetését adta át Bobory Zoltánnak, a Vörösmarty Társaság elnökének. Az ünnepség keretében adták át a Pro Cultura Albae Regiae-díjat is Szele Istvánnak, a város egykori közművelődési irodavezetőjének. A cikkben VIDEÓ található!
2013.01.22. 21:03 |
 A Szent István Emlékév szellemében ünnepelte a Magyar Kultúra Napját Székesfehérvár január 22-én a Vörösmarty Színházban. L. Simon László kulturális államtitkár ünnepi köszöntőjét követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának kitüntetését adta át Bobory Zoltánnak, a Vörösmarty Társaság elnökének. Az ünnepség keretében adták át a Pro Cultura Albae Regiae-díjat is Szele Istvánnak, a város egykori közművelődési irodavezetőjének. A műsorban részletek hangzottak el az István, a király című rockoperából, majd kortárs magyar költők műveit szavalták a fehérvári teátrum művészei.
KÉPGALÉRIA a Magyar Kultúra Napi ünnepségről
 A Vörösmarty Színházban megrendezett ünnepi műsorban részletek hangzottak le az István, a király című rockoperából Feke Pál, Vadkerti Imre, Simon Boglárka, Herczeg Flóra és Kelemen István közreműködésével. Ezt követően kortárs magyar költők műveit szavalták a teátrum művészei: Závodszky Noémi, Váradi Eszter Sára, Szalay Marianna, Hirtling István, Egyed Attila és Lábodi Ádám.
 A Magyar Kultúra Napján az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Bartók Béla, Kodály Zoltán és Erkel Ferenc műveiből adott elő részleteket. Fellépett továbbá az Alba Regia Táncegyüttes és az Alba Regia Vegyeskar is.

L. Simon László államtitkár Gárdonyi Géza regényéből, az Egri csillagokból idézett a Magyar Kultúra Napja alkalmából, kiemelve, hogy a 150 éve született író regényéből nemzedékek tanulták meg a hazaszeretetet, becsületet, tisztességet. Kiemelte, hogy a nagy magyar író számára is különös jelentőséggel bírt Szent István alakja. A Szent István Emlékévről szólva elmondta, hogy olyan eseménysorozatot indított útjára Székesfehérvár városa, amely „méltó emléket kíván állítani az államalapító királyunknak, s amely az 1938-as emlékévet akarja megismételni XXI. századi körülmények közepette."
 
"Olyan városban és olyan megyében élhetünk, amelynek számos irodalmi, jelentős alakja ismert, akikre méltán hivatkozhatunk a Magyar Kultúra Napján is.  Büszkék vagyunk a múzeumra, amely Szent Istvánról kapta a nevét, büszkék vagyunk arra a könyvtárra, amely megyénk nagy szülöttjéről, Vörösmarty Mihályról kapta a nevét. Örömmel jelentem Önöknek azt is, hogy megjelent az a közbeszerzési felhívás, amelynek köszönhetően be tudjuk fejezni ebben a kormányzati ciklusban a Fejér Megyei Levéltár épületét, Polgármester Úrral pedig elkezdtük a tárgyalást a Megyei Művelődési központ átvételéről és megmentéséről.” - mondta el ünnepi beszédében a kulturális államtitkár, aki idézett az életének utolsó évét Székesfehérváron töltő Pilinszky Jánostól is, aki szerint „vallás és költészet e két rokon érték mindenkor a kegyelem ajándéka marad az idő számára”. „Ajándék az anyanyelvünk, ez a csodálatos és egyedülálló nyelv a szláv tengerben...ajándék a népzenénk, amely szintén egyedülálló Európában.” - tette hozzá L. Simon László. Az államtitkár a Magyar Kultúra Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának kitüntetését adta át Bobory Zoltánnak, a Vörösmarty Társaság elnökének.

Az ünnepség keretében adták át a Pro Cultura Albae Regiae-díjat Szele Istvánnak, a város egykori közművelődési irodavezetőjének, akinek dr. Cser-Palkovics András polgármester nyújtotta át az elismerést. Székesfehérvár polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, hogy sokan dolgoznak azért a háttérben, hogy ne csak az év egy napja legyen a Magyar Kultúra Napja. „A történelmi fővárosban élve felelősek vagyunk azért, hogy ápoljuk a magyar kultúrát, a magyar nyelvet. Sokan teszik ezt néha háttérbe húzódva, másokat előreengedve. Az ő munkájuk elengedhetetlen ahhoz, hogy ez az értékőrző tevékenység tovább folytatódjon.” - emelte ki Székesfehérvár polgármestere.
 
Szele István - vagy ahogy a legtöbben ismerik, Szetya - közel három évtizedig szolgálta Székesfehérvárt, komoly része volt abban, hogy a város kulturális élete mind gazdagabbá vált. Szele István a Vas megyei Szelestéről indult, majd Szombathely érintésével több éven át Móron dolgozott. A megyeszékhelyre 1983-ban került. Az általa vezetett Közművelődési Iroda alapozta meg a mai székesfehérvári kulturális életet. Szele István a róla készült laudációs filmben így vallott életéről: „Fontos volt számomra az indulás. A faluban tapasztalt erős összetartozás meghatározta a közösséghez való viszonyomat. Büszke vagyok arra, hogy pályafutásom során, kevés helyen dolgoztam, de ott sok időt töltöttem el. Öröm, hogy közel három évtizedig szolgálhattam Székesfehérvár kulturális életét.  Az elmúlt évtizedekben nemcsak a magyarságnak, de sokszor Európának is jó példával járt elől a királyi koronázó város.” Szele István méltatásában elhangzott, hogy szeretett városa érdekében végzett áldozatos tevékenysége, minden körülmények között erőt, hitet, tenni akarást adott és ad ma is.