Magyar Kultúra Napja az Öreghegyen


A Magyar Kultúra Napján a város kulturális életének szakemberei, művészei évek óta nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kultúrakedvelő fehérváriak különböző helyszíneken értékes rendezvényeken vehessenek részt. A hagyományokhoz hűen az ünnep előestéjén a sort idén is az Öreghegyi Közösségi Ház rendezvénye nyitotta meg.
2015.01.21. 20:42 |
A Magyar Kultúra Napján a város kulturális életének szakemberei, művészei évek óta nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kultúrakedvelő fehérváriak különböző helyszíneken értékes rendezvényeken vehessenek részt. A hagyományokhoz hűen az ünnep előestéjén a sort idén is az Öreghegyi Közösségi Ház rendezvénye nyitotta meg.
KÉPGALÉRIA
 
Az ünnepség elején Östör Annamária önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta a Magyar Kultúra Napja jó lehetőség arra, hogy figyelmet fordítsunk a magyarság színes kultúrájára. Székesfehérvár kulturális szakembereinek munkájának eredménye, hogy hétről-hétre más-más tárlat nyílik a városban és a helyi közösségek mindig értékes eseményeket szerveznek városszerte. A kiállítások közül kiemelte a Seuso-kincseketet bemutató tárlatot, amit eddig majd 35 ezren láttak már és február elsejéig van még lehetőség megtekinteni a Szent István Király Múzeumban a modern kori rejtélyekkel bíró leletegyüttest. Beszédében megemlékezett Tóth Istvánról, az Öreghegyi Közösségi Ház egykori igazgatójáról is, akinek munkássága nyomán pezsgő kulturális élet költözött a Fanta villába. „A kultúra értékessé és széppé teszi életünket” – mondta az Öreghegy képviselője.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a hagyományoknak megfelelően képzőművészeti tárlat is nyílt az Öreghegyi Közösségi Házban, az autodidakta, műfajteremtő keramikus, Miklós János alkotásaiból. Szakolczay Lajos művészetkritikus szerint a Miklós János nevéhez köthető kerámiafestészet "attól hihetetlenül gazdag, színosztásában és foltrendszerében variációk ezerét termő –, hogy a korongok felülete valóságos harctérré: érzelemkisülések ütköző porondjává válik. A művész nyilván olaj-vásznon is meg tudná teremteni a lírai absztrakt – a magyar hiedelemvilág és a biblia jelkép-együttesét érzelmi faktorként működtető kitárulkozás – kozmoszi irányultságú személyességét. De neki, mert újító álmodozóként sem utolsó, a kerámiakorong adatott. Annak körkörös zártsága és – paradox – örvénylő erejű nyitottsága."
A kiállítás megnyitóját felvezető magyarszentbenedeki táncokkal Tombor Bea és Hahn-Kakas István méltó keretet adott a Magyar Kultúra Napján a művészeteket összefogó teljességre.
A kulturális esten a Magyar Örökség díjas énekművész, Faragó Laura műsorát láthatta a népes közönség, aki a nemrég megjelent „Szép illatja száll a víg szívemre” című könyvében megjelent gyűjtéséből válogatott. A Baranyában élő moldvai csángók között Domokos Pál Péter néprajztudós útmutatásaival gyűjtötte dalok, mesék, balladák az ősi magyar hit-és dallamvilágot idézték. „A határszéli magyarság kultúrájának folyamatos lemorzsolódása végül elvezet a magyar kultúra megsemmisüléséig” – mondta néprajzi gyűjtésének és továbbadásának fontosságáról Faragó Laura, majd tanárát, Domokos Pál Péter idézte: „Ha mind, aki most végighallgatta ezt az előadást, hazamegy és meggyújt egy szál gyufát, és amíg annak lángja el nem lobban, a csángó magyarokra gondol, már nem éltem hiába.”
 
A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozata holnap a Vörösmarty Színházban 18 órakor Versünneppel folytatódik. A gálaműsoron adják át Székesfehérvár idei „Pro Cultura Albae Regiae” díját annak a személynek, aki kiemelkedő tevékenységével gazdagította a város kulturális életét.