-
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16.
Magyar nyelv és irodalommal folytatódnak ma az érettségi vizsgák
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az idei érettségik, a diákok emelt és középszinten adnak számot tudásukról. Magyarból középszinten 92826-an, emelt szinten 4302-en vizsgáznak. A tavaszi érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak. Az idén összesen 125,5 ezren jelentkeztek a tavaszi érettségi vizsgákra. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezetője korábban elmondta, hogy idén 3.716 vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról a tanulók, akiknek közel félmillió vizsgát szerveznek.
2007.05.07. 07:33 |
![](../../../../../_user/0/Image/0aGergo_marciustol/erettseg2007_01.jpg)
Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont illetékes vezetője az MTI-nek elmondta, hogy nincs lényeges változás a tavalyi vizsgákhoz képest. A magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhatnak, a maturálóknak a szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra 180 perc áll rendelkezésre.
A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstollal dolgozhatnak a tanulók. A vizsgafeladatokban a sokféleség dominál. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon vannak a korábbinál jóval kevesebb lexikális tudást igénylő hagyományos, megtanult ismereteket számon kérő feladattípusok. Ezek mellett döntően a megszerzett ismereteket, információkat különböző képességek segítségével alkalmazó, rendszerező feladatok jelennek meg a vizsgafeladatok között. A tudás alkalmazására, a képességek mozgósítására helyezték a hangsúlyt.
A szövegértési feladat szövege általában 800-1.100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.
A szövegalkotáskor a vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet: ez lehet érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről, vagy egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása és két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása.
A tavaszi érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak. Az idén összesen 125,5 ezren jelentkeztek a tavaszi érettségi vizsgákra. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezetője korábban elmondta, hogy idén 3.716 vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról a tanulók, akiknek közel félmillió vizsgát szerveznek.
Pósfai Péter az MTI kérdésére közölte: az idei vizsgák megszervezésére 1,3 milliárd forintot különítettek el, ami mintegy 100 millióval kevesebb, mint tavaly. Ez a különbség az emelt szintű érettségik számának csökkenésével magyarázható.