-
Szentmise Szent Donát ünnepén
Augusztus 4-én vasárnap a Szent Donát kápolna előtti téren 18 órakor a hagyományoknak megfelelően szentmisét mutatnak be Donát püspök-vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás és jégeső elleni védelmezőjéről.
2024.07.29. -
Meseírásra fel!
A világ bármely országából küldhetnek meséket a gyerekek a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Tündérszó pályázatára. A magyar nyelven írott történetek témája bármi lehet, és egészen augusztus 4-ig várják a pályaműveket.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Márton-napi batyubál lesz szombaton a Szent István Király Múzeumban
A Fehérvári Polgárok Egyesülete és a Szent István Király Múzeum második alkalommal hagyományőrző Márton-napi „batyubált” rendez november 10-én, szombaton 17–24 óráig a Szent István Király Múzeumban. A szervezők szándéka, hogy a Márton-naphoz kapcsolódó lúd és újbor, a korábban híres, de mára feledésbe merülő fehérvári libafertály-készítés hagyományát felelevenítse. A programon szó lesz Szent Márton történetéről, a ludak természetrajzáról és több Szent Márton napjához kapcsolódó hagyományról. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak!
2007.11.08. 07:44 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_juliustol2007/martonnap001.jpg)
A múzeumi batyubálra várjuk a vállalkozó kedvű háziasszonyok libasültjét, borosgazdák saját készítésű borát, de más ételek, sütemények is terítékre kerülhetnek, az esetleges különleges receptek ismertetésével. Természetesen valamennyi fehérvári polgár részvételére számítunk, olyanokéra is, akik „csak” egy kellemes estét kívánnak együtt tölteni a múzeumban. Szívesen hallgatunk meg az emlékezetben itt-ott még fellelhető Márton-napi adomákat, emlékeket, a hagyományápolásra vonatkozó ötleteket.
![](/_user/0/Image/0aGergo_juliustol2007/martonnap002.jpg)
Ezt követően 18 órától a ludak „természetrajzáról", egy madártani szakértővel lesz beszélgetés arról, vajon igaz-e a mondás hogy buta a liba. Szakértő Fenyvesi László, a Madártani Egyesület Fejér megyei elnöke, vetítéssel illusztrált előadást tart erről az izgalmas témáról. Az előadás címe: Tényleg ostobák-e a libák?
Este hét órától pedig dr. Fülöp Gyula régész, megyei múzeumigazgató mutatja be az Évezredek kincsei című állandó régészeti kiállítást az érdeklődőknek.
Az est során a Szent Márton nappal kapcsolatos, furfangos kérdésekből álló vetélkedőn vehetnek részt a vállalkozó kedvű vendégek, és egyéb meglepetések is várhatók.
A gyermekek és a játékos kedvű felnőttek számára 19 órától játszóházi foglalkozást tartunk, ahol lúdtollal írunk, kézműveskedünk, libás játékokat játszunk. A játszóházi belépő egy lúddal – libával kapcsolatos vers, ének, mese elmondása, éneklése. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Szent Márton napi hagyományok
A Márton-naphoz sok-sok népi hagyomány, babona kapcsolódik. Ezen a napon a libaevés erősen ajánlott; ha ezt elmulasztja az ember, egész évben éhezni fog!
![](/_user/0/Image/0aGergo_juliustol2007/martonnap003_1.jpg)
A pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte azt, és tavasszal az állatok kihajtására használta. Dologtiltó nap volt: tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. Sok helyen rendeztek Márton-napi bálokat, vásárokat.
A programmal kapcsolatban bővebb információ
Kocsis Balázstól (tel: 06-30/ 9371 826) vagy
Krizsány Annától (tel: 22/ 315-583, e-mail: lak5706@mail.iif.hu) kérhető.
Kocsis Balázstól (tel: 06-30/ 9371 826) vagy
Krizsány Annától (tel: 22/ 315-583, e-mail: lak5706@mail.iif.hu) kérhető.
Márton nap dologtiltó nap - tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozza
Egy kalendáriumi regula szerint, aki Márton napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik. Ebből a népi hiedelemből ered a Márton napi búcsú szokása is. Úgy tartották, hogy az elfogyasztott ételek mellett minél több bor elfogyasztása is javallott, mert ilyenkor isszák magukba a férfiak az erőt és az egészséget is. A bornak szent Márton a bírája, tartja a mondás, azaz ezen a napon iható az újbor, az idei termés. A lakomán elfogyasztott liba csontjából pedig még a várható időjárásról is jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.
![](/_user/0/Image/0aGergo_juliustol2007/martonnap004.jpg)
Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.