Márton-napi batyubál lesz szombaton a Szent István Király Múzeumban

A Fehérvári Polgárok Egyesülete és a Szent István Király Múzeum második alkalommal hagyományőrző Márton-napi „batyubált” rendez november 10-én, szombaton 17–24 óráig a Szent István Király Múzeumban. A szervezők szándéka, hogy a Márton-naphoz kapcsolódó lúd és újbor, a korábban híres, de mára feledésbe merülő fehérvári libafertály-készítés hagyományát felelevenítse.


A múzeumi batyubálra várjuk a vállalkozó kedvű háziasszonyok libasültjét, borosgazdák saját készítésű borát, de más ételek, sütemények is terítékre kerülhetnek, az esetleges különleges receptek ismertetésével. Természetesen valamennyi fehérvári polgár részvételére számítunk, olyanokéra is, akik „csak” egy kellemes estét kívánnak együtt tölteni a múzeumban. Szívesen hallgatunk meg az emlékezetben itt-ott még fellelhető Márton-napi adomákat, emlékeket, a hagyományápolásra vonatkozó ötleteket.

 Az est házigazdája: Kovács György címzetes igazgató. Márton-napi programunk e jeles nap névadójának, a savariai születésű Szent Márton történelmi alakjának felidézésével kezdődik szombaton, 17 órakor, Dr. Sághy Marianne történész előadásával. Az előadás címe: Valójában ki volt Toursi Szent Márton? 

 Ezt követően 18 órától a ludak „természetrajzáról", egy madártani szakértővel lesz beszélgetés arról, vajon igaz-e a mondás hogy buta a liba. Szakértő Fenyvesi László, a Madártani Egyesület Fejér megyei elnöke, vetítéssel illusztrált előadást tart erről az izgalmas témáról. Az előadás címe: Tényleg ostobák-e a libák?


 Este hét órától pedig dr. Fülöp Gyula régész, megyei múzeumigazgató mutatja be az Évezredek kincsei című állandó régészeti kiállítást az érdeklődőknek.

 Az est során a Szent Márton nappal kapcsolatos, furfangos kérdésekből álló vetélkedőn vehetnek részt a vállalkozó kedvű vendégek, és egyéb meglepetések is várhatók.

 A gyermekek és a játékos kedvű felnőttek számára 19 órától játszóházi foglalkozást tartunk, ahol lúdtollal írunk, kézműveskedünk, libás játékokat játszunk. A játszóházi belépő egy lúddal – libával kapcsolatos vers, ének, mese elmondása, éneklése. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 Szent Márton napi hagyományok

 A Márton-naphoz sok-sok népi hagyomány, babona kapcsolódik. Ezen a napon a libaevés erősen ajánlott; ha ezt elmulasztja az ember, egész évben éhezni fog!

 Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Savaria (Szombathely) városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

 A pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte azt, és tavasszal az állatok kihajtására használta. Dologtiltó nap volt: tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. Sok helyen rendeztek Márton-napi bálokat, vásárokat.