-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Maugli a Hősök terére látogat szombaton
Július 31- én, szombaton 10 órátol a Hősök terére várják a családokat a megszokott mesés programokkal. Ez alkalommal Mauglinak a farkasok által felnevelt fiúnak az életét mutatják be. A dzsungel könyve című darab sikert aratott az ország minden részén gyermekek és felnőttek között egyaránt.
Egy világhírű, „kötelező” regény, egy sikeres drámaíró, zeneszerző és szövegíró. Nem is kell ennél biztosabb recept a közönségsikerhez. Hogy ezen a téren sincsenek új dolgok a nap alatt, vagy ha vannak is, nagyon elvétve, mi sem bizonyítja jobban, mint A dzsungel könyve töretlen sikere a Pesti Színházban. Dés László, Geszti Péter és Békés Pál musicaljének nem egy dallama a bemutató óta rendszeresen játszott, közdúdolt slágerré vált, mint ahogy maga az előadás is kedvelt beszédtéma lett a művelt polgári kaszinókban és szalonokban. Aligha volt kétséges, hogy a már-már klasszikussá vált darab a budapesti siker után előbb vagy utóbb megjelenik más városok színházaiban is. Az sem meglepő, hogy most éppen az a nyíregyházi együttes tűzte műsorra, amelyet az elmúlt időszakban a könnyű zenés darabok egyik jelentős specialistájaként könyvelhettünk el.
A szabolcsi megyeszékhelyen évek óta pezsgő színházi és zenei élet folyik, és ez már önmagában is garancia arra, hogy a társulat az előadást ne csupán munkának, kötelező feladatnak, hanem egyenesen becsületbeli ügynek tekintse. Mindez számos mozzanatban mutatkozik meg, a díszleten át, a hangzáson keresztül a táncosok és színészek alakításáig. A színpadkép mentes minden hivalkodástól és túldíszítettségtől, mégis hangulatos, színpompás és kifejező. Olyan, ahogy az ember a színpadra álmodott dzsungelt elképzeli. A díszlettervező Endresz Ágnes nevéhez fűződnek a jól eltalált, szellemes jelmezek is, amelyek kitűnően egészítik ki a szereplők jellemét. A Kazár Pál vezetésével munkálkodó zenészek, a kíséret és a hangzás felelősei szintúgy kitettek magukért. A zenei alapok akár önmagukban is élvezhetőek, ugyanakkor remekül illenek az énekhangokhoz.