-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Maya piramisokról tartanak élménybeszámolót a Barátság Házában
Dr.Kisteleki Géza élménybeszámolóját hallgathatják meg március 6-án hétfőn 18-20.óra között a Barátság Házában a maya piramisokról. A maya piramisok megkülönböztető építészeti jegyei a kiugró boltozatok, magas tetők és a stukkó domborművekkel történő díszítés kidolgozása.
A maya művészeti stílusnak barokk minősége van, mely az egzotikus freskókban, színes kerámiákban, finoman kidolgozott oltárokban és egyéb építményekben nyilvánul meg. Az előadásra a belépődíj: 300,-Ft.
A maya kultúra
Az ókori Mexikó legkiemelkedőbb intellektusainak tartott mayák tervezték meg a hieroglifás írás komplex stílusát, melyet mára teljesen megfejtettek. Kifinomították az egzakt tudományokat, melyet más spanyol korszak előtti civilizációktól tanultak. Asztronómiai és matematikai tudásuk segítségével, nagy pontossággal számították ki a holdciklusokat, jósolták meg a fogyatkozásokat és egyéb égi jelenségeket, és egyedülálló naptárrendszert alakítottak ki, mely pontosabb volt, mint amit ma használunk.
A mayáknál a tudomány és a vallás megfért egymás mellett, a napi élet magját képezve. Szokásos volt egy keresztelési rituálé a gyermekek számára, akik túlélték a kiskorúságot. Hogy biztosítsák isteneik jóindulatát, minden évben fesztiválok sorozata zajlott, mely rituális felajánlásokat, áldozat-bemutatást és egy kábító mézbor, a balche megivását foglalta magában.
A legtiszteltebb istenségek között volt Itzamna és IxChel, minden istenek apja és anyja és az esőisten, Chac. Kukulcan volt a tollas kígyó, az uralkodó kaszt istenének maya neve. A mayák nagyon komplex panteonja és sokoldalú kozmológiája megigézi, és meghökkenti a régészeket és a kultúra többi kutatóit.
Szertartási központjaik építésében a mayák az egész Mezoamerikában jellemző tervet követték, magas, piramis alakú templomokat, emeletes palotákat, és a mindenütt megtalálható labdajáték-pályát a nagy központi tér körül.
A maya piramisok megkülönböztető építészeti jegyei a kiugró boltozatok, magas tetők és a stukkó domborművekkel történő díszítés kidolgozása.
A maya művészeti stílusnak barokk minősége van, mely az egzotikus freskókban, színes kerámiákban, finoman kidolgozott oltárokban és egyéb építményekben nyilvánul meg. A más kultúrákban tipikus mértani tervezés ellentéteként az emberi forma gyakran előfordul a maya művészetben.
A hiányos élelmiszer-ellátás, földrengések, járványos megbetegedések, kívülállók behatolása, belső lázadások vagy ezeknek a tényezőknek a kombinációja mind felmerül, mint lehetséges ok a maya felsőbbrendűség hanyatlásának okaként. Ami biztosnak tűnik az az, hogy i.sz. 900 körül a mayák szertartási központjai kiürültek. Gyorsan eltűnvén a sűrű dzsungel növekedése alatt, sok település elkerülte a spanyol hódítók pusztításait, elrejtve maradva, és szokatlanul jól megóvva a 19. századig.
Az északi alföldi területek (Yucatan-félsziget) jelentős települései Chichén Itza, Dzibilchaltun, Tulum és Uxmal. A déli alföldi területeken, a maya hátországban Bonampak, Copan, Palenque és Tikal.