-
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Mecsetet keresnek a régészek Fehérvár előbástyájában, Csókakő várában
A régészek reményei szerint még ezen a nyáron előbukkanhatnak annak a török mecsetnek az alapjai, melyre a híres török világutazó, Evlia Cselebi leírásaiban találtak utalást. Ezekre a leírásokra és egy 1690-es évekből származó térképre alapozva kezdődött meg a feltárás július elején. Talán még a nyáron előbukkannak a mecset alapjai, de szép számmal kerültek elő használati tárgyak is.
KÉPGALÉRIA az ásatásról!
KÉPGALÉRIA az ásatásról!
2008.07.29. 07:57 |
A régészek reményei szerint még ezen a nyáron előbukkanhatnak annak a török mecsetnek az alapjai, melyre a híres török világutazó, Evlia Cselebi leírásaiban találtak utalást. Ezekre a leírásokra és egy 1690-es évekből származó térképre alapozva kezdődött meg a feltárás július elején. Talán még a nyáron előbukkannak a mecset alapjai, de szép számmal kerültek elő használati tárgyak is. KÉPGALÉRIA az ásatásról!
Hatházi Gábor a híres török világutazó, Evlia Cselebi 1663-ban készült történeteiben olvasott először arról, hogy a csókakői várban török mecset lehetett. Egészen pontosan arról írt Cselebi, hogy a várban járva hallotta a müezzin énekét. Hatházi Gábor hitte is meg nem is ezt az állítást, lévén Cselebi állítólag szeretett túlozni útibeszámolóiban.
Később azonban a karlsruhei levéltárban az 1690-es évekből származó térkép került a kutató kezébe, ezen a váralaprajzon pedig pontosan bejelölték a mecset helyét az alsóvárban. Van még egy hivatkozás, ami megerősítette a régészt ásatásai sikerében: egy 17. századból származó zsoldlista, amin szintén szerepel egy müezzin említése, aki fizetést kapott.
Mindezen adatokra alapozva kezdődött meg a feltárás, amit a régészcsoport ott folytat, ahol tavaly abbahagyott. Kovács Gyöngyi a külső várfalnál kelet felé mutatja az irányt, ahonnan a felsővárból leomlott törmeléket elszállítják, mintegy hatméteres sziklás, kőtörmelékkel borított sávot akarnak egy hónap alatt megtisztítani.
A kőhalmok alól reményeik szerint előbukkan a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint is, ami a Kaputoronytól vezet a bejáraton kereszül az eredeti feljáróig, amit szintén az elkövetkező négy hétben szeretnének kibontani. A legnagyobb szenzációnak mindemellett azt tartanák, ha előbukkanna július végére a mecset alapja. További források az 1618 és az 1643-as évekből egyébként az alsóvár esetében gazdag leletanyagról tanúskodnak: pincékről, kazamatákról, műhelyekről, kaszárnyaépületekről, istállókról tesznek még említéseket.
Hatházi Gábor a híres török világutazó, Evlia Cselebi 1663-ban készült történeteiben olvasott először arról, hogy a csókakői várban török mecset lehetett. Egészen pontosan arról írt Cselebi, hogy a várban járva hallotta a müezzin énekét. Hatházi Gábor hitte is meg nem is ezt az állítást, lévén Cselebi állítólag szeretett túlozni útibeszámolóiban.
Később azonban a karlsruhei levéltárban az 1690-es évekből származó térkép került a kutató kezébe, ezen a váralaprajzon pedig pontosan bejelölték a mecset helyét az alsóvárban. Van még egy hivatkozás, ami megerősítette a régészt ásatásai sikerében: egy 17. századból származó zsoldlista, amin szintén szerepel egy müezzin említése, aki fizetést kapott.
Mindezen adatokra alapozva kezdődött meg a feltárás, amit a régészcsoport ott folytat, ahol tavaly abbahagyott. Kovács Gyöngyi a külső várfalnál kelet felé mutatja az irányt, ahonnan a felsővárból leomlott törmeléket elszállítják, mintegy hatméteres sziklás, kőtörmelékkel borított sávot akarnak egy hónap alatt megtisztítani.
A kőhalmok alól reményeik szerint előbukkan a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint is, ami a Kaputoronytól vezet a bejáraton kereszül az eredeti feljáróig, amit szintén az elkövetkező négy hétben szeretnének kibontani. A legnagyobb szenzációnak mindemellett azt tartanák, ha előbukkanna július végére a mecset alapja. További források az 1618 és az 1643-as évekből egyébként az alsóvár esetében gazdag leletanyagról tanúskodnak: pincékről, kazamatákról, műhelyekről, kaszárnyaépületekről, istállókról tesznek még említéseket.