-
Mától várják a tanszeradományokat
Elkezdődött a Gondtalan Sulikezdés tanszergyűjtő akció, melyet nyolcadik alkalommal hirdetett meg az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ és a Next Stop üzletközpont. A támogatásokat 2024. augusztus 12-ig, jövő hétfőig gyűjtik, majd eljuttatják a rászoruló családoknak.
2024.08.08. -
A hontalan állatokért
A hontalan állatok érdekében fogott össze a Herosz Fehérvári Állatotthona és a Damniczki Cukrászda. Augusztus 16-ig, péntekig fogadják a kutyáknak és macskáknak szánt konzervadományokat a Fő utcai cukrászdában, ahol egy állatvédelmi totó is várja a játékos kedvűeket.
2024.08.07. -
Forgalomkorlátozások a városban
Szombaton kezdődik a 2024-es Királyi Napok, melynek kapcsán forgalomkorlátozások fognak életbe lépni. Számos belvárosi és öreghegyi szakasz le lesz zárva ebben a 2 hétben.
2024.08.08. -
Megújul az ivóvízellátási rendszer
A vízügyek területén áthelyeződik a hangsúly a vízkészletekkel való gazdálkodásra a kárelhárításról és kármegelőzésről.
2024.08.08.
Megemlékezés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján közös megemlékezést tartott az '56-osok terén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Fejér Megye Önkormányzata. A megemlékezésen Vargha Tamás országgyűlési képviselő mondta el gondolatait, majd a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel műsorukkal a korszak legsötétebb napjait. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.
2014.02.25. 13:23 |
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján közös megemlékezést tartott az '56-osok terén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Fejér Megye Önkormányzata. A megemlékezésen Vargha Tamás országgyűlési képviselő mondta el gondolatait, majd a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel műsorukkal a korszak legsötétebb napjait. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.
KÉPGALÉRIA a megemlékezésről
KÉPGALÉRIA a megemlékezésről
A város országgyűlési képviselője Vargha Tamás kiemelte, hogy a rettenetes 20. század nagy háborúja után negyven éven keresztül Magyarország is megtapasztalhatta a kommunizmust. „A világháborúban nem csak katonáink estek fogságba, hanem a szovjet csapatok bevonulásakor nőket, gyerekeket, fiatalokat küldtek malenkij robotra vagy a gulágra. Koholt vádakkal hoztak halálos és súlyos ítéleteket. A közigazgatásból, igazságszolgáltatásból menesztették a jól képzett szakembereket, az ipart a munkásigazgatók jellemezték, a mezőgazdaságot a padlássöprés és tsz-esítés jellemezte és örülhetett, akit csak tulajdonától és nem szabadságától fosztottak meg, hiszen megteltek a börtönök és ítélet nélkül is lehetett büntetetté válni – bizonyítja ezt Recsk. 1956 gyönyörű 12 napját követően pedig évekig tombolt a megtorlás. Ügynökök, besúgók, tartótisztek és a félelem jellemezte ezt az időszakot. Le kell számolni a hazug eszmékkel és újjá kell építeni önmagunkat, családunkat, nemzedékünket tudással, tanulással, szeretettel és összefogással.” – zárta beszédét Vargha Tamás.
Magyarországon február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, erről és az ezzel kapcsolatos megemlékezésről 2000. június 13-án döntött az Országgyűlés. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben megrendezik az emlékünnepségeket, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését, a kisgazdapárt feldarabolását szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
A megemlékező beszéd és a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak műsora után a résztvevők megkoszorúzták az 56-osok terén lévő emlékművet.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymilliót, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.