-
Megszólalnak a harangok
A nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz idén is csatlakozik Székesfehérvár. A Krajczáros Alapítvány immár 15. alkalommal hívja a Kárpát-medencei szervezeteket és a fehérváriakat, hogy november 11-én 11 órakor minél több helyszínen lobbanjon fel a gyertya és a mécses lángja a harctereken elesett katonák emlékére. A közös gyertyagyújtás alkalmával megszólalnak a Székesfehérvári Egyházmegye templomainak harangjai is.
2024.11.08. -
Zárul az orgonaünnep
Teleki Miklós orgonaművész november 9-i, szombati koncertjével zárul a II. Székesfehérvári Orgonaünnep, melynek két korábbi koncertjén Szotyori Nagy Gábor, illetve Kuzma Levente szólaltatta meg a fehérvári evangélikus templom kiváló orgonáját.
2024.11.08. -
A Királyi koronázóváros festője
Megjelent Halmay Tivadar: A Királyi koronázóváros festője című könyve. A festőművész ezúttal városunk történelmi múltját ábrázoló alkotásait gyűjtötte egy kötetbe.
2024.11.08. -
Pálos Olvasókönyv
A Szent István Művelődési Házban bemutatták a Pálos Olvasókönyv kötetet. Az esten Bakonyi István irodalomtörténész a könyv szerzőjével Sudár Annamáriával beszélgetett.
2024.11.08.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|