-
XX. Viktória Pódium
A 20. Keddcsináló kultúrmix keretében színvonalas, színes programot láthatnak és egyben barátkozhatnak egymással és városunk kulturális sokszínűségével a résztvevők. A Viktória Rehabilitációs Központ nagytermében december 3-án, kedden 18 órakor kezdődik a program.
2024.11.29. -
Egyházzenei fesztivál a Bazilikában
November utolsó napján Székesfehérvár ad otthont a Magyarországi németek egyházzenei fesztiváljának, amelyet 26. alkalommal szerveznek meg. A Szent István-székesegyházban november 30-án, szombaton 13 és 17 óra között 22 kórust hallhat a közönség. A mintegy 400 énekes egy- és többszólamú kórusművekkel ajándékozza meg a publikumot advent első hétvégéjén, az egyházzene ünnepén.
2024.11.28. -
Egy múzeum tekintete
Soha nem látott tárgyakat is megcsodálhatnak az érdeklődők az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Szent István Király Múzeum november 30-án nyíló kiállításán.
2024.11.28. -
Pilinszky János Székesfehérváron
Ezúttal Pilinszky János munkássága és Székesfehérváron töltött évei adták a Nyitott könyvek beszélgetéssorozat témáját.
2024.11.28.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|