-
Történelmi zászlók a Városházán
A Városházán látható történelmi zászlók is hirdetik már, hogy hamarosan kezdődik Székesfehérvár legnagyobb ünnepe a Királyi Napok. Az augusztus 20-i Szent István ünnep előtti tíz napban megannyi programmal készül Székesfehérvár.
2024.08.01. -
Nyári szünet a könyvtárakban
Nyári működési rend van érvényben a Vörösmarty Mihály Könyvtár központi részlegében és tagkönyvtáraiban. Szombatonként zárva tartanak és változó rend szerint várják az olvasókat egészen szeptemberig. A Központi Könyvtárban július közepétől van hosszabb leállás, ám az Olvasóterem ez idő alatt is várja a könyvbarátokat.
2024.08.01. -
Már kapható az új Ars Regia bérlet
Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.
2024.07.31. -
Székelyföldi verstábor
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok.
2024.07.31.
Megemlékezés a török kiűzésének 324. évfordulóján
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
2012.05.18. 12:55 |
A török uralom alóli felszabadulás évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget. A Nemzeti Emlékhelyen a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak műsort, majd a Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál helyezett el koszorút Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere.
A kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
|