-
Ismét betörték a csónakház ablakát
Úgy tűnik, valaki szó szerint vette a nyitott csónakházak gondolatát, ugyanis a péntekre meghirdetett, de a rossz idő miatt elhalasztott esemény napjának hajnalán betörték a Vitál Club Sportegyesület Csónakázó-tó partján álló konténerházának ablakát. Sajnos nem ez az első eset az idén.
2024.09.13. -
Favizsgálat a Zichy ligetben
A Városgondnokság faápoló szakmérnökei részletesen megvizsgálnak minden egyes idős fát a Zichy ligetben. Sokszor a vizuális vizsgálat során nem találnak rendellenességeket, azonban a törzset kézzel megkopogtatva is kongó hangot tapasztalnak. Ilyenkor FAKOPP műszerrel (akusztikus tomográf) is megvizsgálják a fákat, ami kimutatja a törzsben illetve nagyobb vázágakban található korhadásokat és üregeket.
2024.09.13. -
India a 21. század nagyhatalma?
Milyen hatása lesz az indiai választásoknak az ország külpolitikájára, milyen belpolitikai kérdésekkel kell szembenéznie? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok, akik ellátogattak a Mathias Corvinus Collegium soron következő előadására.
2024.09.13. -
Magas árak, nagy kínálat
Habár több albérlet jelent meg a piacon, a kereslet jelentősen csökkent az elmúlt időszakban az ingatlan.com felmérése szerint Fejérben, ugyanakkor az árak 10 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest.
2024.09.12.
Megemlékezést tartottak a Katyni Áldozatok Emléknapja alkalmából
A Katyni Áldozatok Emléknapja alkalmából pénteken a Jávor Ottó téren emlékeztek meg a világtörténelem egyik legborzalmasabb tömeggyilkosságáról. Elsőként Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke, majd Straszewszky Andrzej, a Klub Polonia elnöke mondott beszédet, majd katonadalok hangzottak el a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak előadásában. A programot néma koszorúzás zárta.
2014.04.11. 16:12 |
A Katyni Áldozatok Emléknapja alkalmából pénteken a Jávor Ottó téren emlékeztek meg a világtörténelem egyik legborzalmasabb tömeggyilkosságáról. Elsőként Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke, majd Straszewszky Andrzej, a Klub Polonia elnöke mondott beszédet, majd katonadalok hangzottak el a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak előadásában. A programot néma koszorúzás zárta.
A Katyni Emlékkeresztnél Bobory Zoltán, a a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke elmondta, hogy beszédére készülve visszaidézte a kereszt a történetét, „azt a lélekemelő örömet, amit éreztünk, meggyőződésem valamennyien, a szívszorongatóan szép, és emlékezetes keresztállításon, avatón.” „ És emlékeztem arra a halovány bizonytalanságra, nyilván ennek is megvolt az oka, hogy kell-e nekünk ez a kereszt? Szerencsére az önzetlen segítség, egyetértés, bátorítás, amit a városvezetőktől kaptam, annak idején, minden kétséget kíméletlenül eltörölt. Az elmúlt két esztendő, azt hiszem mindnyájunk számára bebizonyította, hogy hihetetlen módon gazdagodtunk ezzel a szerény fakereszt emlékűvel.” – tette hozzá.
„Hiszem azt is, hogy ezek az évente sokszor, többször előforduló emlékezések, találkozások, koszorúzások egyre több barátságot szülnek majd személyeknek is és a közösségünknek is. Aki erre jár, és idepillant, láthatja, hogy gyakran van virág, koszorú, gyertya e kereszt tövében. Mind a mi szolidarításunkat, barátságunkat hirdeti, és enyhít azon a lelkiismeretfurdaláson, amit néhány éve még érezhettünk: nem tettünk meg mindent hogy az Európában, de talán még a világon is egyedülálló polák-wenger barátság a hallgatás és hallgattatás ellenére virágozzon, gazdagítson minket, építse a lelkünk épületét. Lengyelét, magyarét egyaránt. És erősítse meg bennünk a hitet: történjen velünk bármi, van Európában nemzet, amelyik velünk van, foghatjuk egymás kezét. Bajban, örömben egyaránt. Ez a kereszt és ezek az ünnepségek segítsenek és segítenek is minket ebben.” – mondta beszédében Bobory Zoltán.
Székesfehérvár polgármestere elmondta, a történelemben ritka hogy két nép olyan jó barátságban legyen mint a lengyel és a magyar. Hangsúlyozta, hogy ez a két nép nemcsak örömben, hanem bánatban, nemcsak jóban, hanem rosszban is osztozott a történelem során. dr. Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, hogy a katyni emlékkereszt méltó módon jelképezi a két nép barátságát és azt, hogy a magyar nép a lengyelek mellett áll, osztozva legnagyobb sorstragédiájukban.
Straszewszky Andrzej, a Klub Polonia elnöke felidézte, a berlini rádió 1943. április 13-án közölte, hogy Katynban sok ezer meggyilkolt lengyel tiszt holttestét találták meg. A sírok feltárások végző nemzetközi bizottságban egy magyar - dr Orsós Ernő egyetemi tanár is részt vett. A lengyel tiszteket és tisztviselőket, akik 1939 szeptembere után estek szovjet fogságba - három táborban - Kozielsk, Starobielsk és Ostaszków - őrizték, s 1940 március 5-én a Szovjetunió Kommunista Part Politikai Bizottsága hét tagjának utasítására az NKVD kivégezte őket. Összesen 14.537 embert gyilkoltak meg. További 7000 lengyel fogoly sorsa pedig a mai napig is ismeretlen.
A meggyilkolt emberek a lengyel értelmiség képviselői voltak, a tudomány, kultúra és művészetek különböző területeit képviselték. A vérengzésnek volt magyar áldozata is: a budapesti születésű Korompay Emánuel Aladár, lengyel tartalékos százados, aki a varsói Magyar Királyság Nagykövetségen, Varsói Egyetemen és Magyar - Lengyel Baráti Társaságban dolgozott.