Mától egészen a hónap végéig várják a Fejér megyeiket a nemzet teátrumába: december folyamán minden előadást félpénzen tekinthetnek meg, december 27-én pedig 600 nézőt a Nemzeti Különjárat egészen a színház épületéig szállít. A megye ezen a hétvégén, december 5-7. között mutatkozik be a Nemzeti Színházban.
A tegnapi ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a Megyejárás programsorozat Fejér megyei fejezete. A megnyitó előtt a program szervezői (a Nemzeti Színház, Fejér megye és a két megyei jogú város vezetői) sajtótájékoztatót tartottak a Városházán.
Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója meleg szavakkal emlékezett vissza azokra az időkre, amikor kaposvári színészként 1986-tól 91-ig sokat vendégszerepelt a fehérvári teátrumban csakúgy, mint a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban, ahol saját előadásokat is színpadra állítottak. „Szívesen jártunk Fehérvárra, mert az itteni közönség mértékadónak számított - sőt, sokszor a pesti közönség is itt nézte meg a kaposvári előadásokat” - mondta.
Beszélt arról is, hogy azért pályázta meg a Nemzeti Színház igazgatói székét, mert a Merlin Színházat kinőtték az ő elképzelései: a színházművészet mellett a társművészetekkel is foglalkozni szeretne, így a Nemzeti Színházat az ország első számú kulturális intézményévé, a szó klasszikus értelmében vett kultúrházzá kívánja fejleszteni.
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka” - írta az igazgatói pályázat első mondatában, ugyanis ezeket az „összművészeti” elképzeléseket onnan hozta magával, még a hatvanas évekből, amikor az számított a szellemi élet központjának. Ehhez az elképzeléshez kapcsolódik a két évadon át zajló Megyejárás programsorozat is, hiszen minden hónapban egy-egy megye művészei mutatkoznak be a Nemzetiben: nem csak a vidéki színházak műsorait láthatja a budapesti közönség, hanem kiemelkedő képzőművészek munkáit is, de szerepet, bemutatkozási lehetőséget kap a zene, a tánc, az irodalom, a költészet is.
Szabó Gábor, a megyei közgyűlés elnöke első szavaiban köszönetet mondott ezért a lehetőségért, amely egyrészt lehetővé teszi, hogy a kistelepülések lakói is eljuthassanak a Nemzeti Színházba, másrészt a „vidéki” művészek is bemutatkozhatnak a fővárosban: „Nem volna jó, ha a Nemzeti Színház csak a nevében viselné a nemzeti jelzőt” - mondta. „Napjainkban, amikor egyre több szó esik a magyar megyék jövőjéről, bennünket segít egy ilyen rendezvénysorozat, amely azt is bebizonyítja, hogy a megye és a városok együtt tudnak dolgozni egy közös cél érdekében” - fogalmazott Szabó Gábor, majd hozzátette: az uniós csatlakozásra való felkészülésben szinte csak a gazdaságra és az uniós szabályokra fordítunk figyelmet, holott rajtunk múlik az is, hogy a kultúránkból mennyit őrzünk meg a jövő számára az egységes Európában.
Kálmán András, Dunaújváros polgármestere Jordán Tamás mondataihoz kapcsolódott: „ha ők kultúrházzá akarják alakítani a Nemzeti Színházat a Megyejárás segítségével, akkor engedjék meg, hogy ebben a kultúrházban egy olyan színházat mutassunk be, amely valóban egy kultúrházból nőtt ki” - mondta, kis derültséget keltve a jelenlévőkben. A Bartók Színház és Művészetek Háza ugyanis a korábbi (éppen idén 50 éves) Bartók Béla Kultúrházból 300 milliós beruházázással alakult át színházzá - olyan színházzá, amely állandó társulattal még nem rendelkezik, ám rendszeresen tart saját bemutatókat.
Van viszont saját táncszínházi társulata, amit a Megyejárás keretében is láthat a közönség az Absurdistan című produkcióval. A táncszínház a Vasas Táncegyüttes hagyományaira és a mai modern dunaújvárosi táncegyüttesekre támaszkodik. Iskolaszínház is működik az épületben, és ennek egy produkciója is a budapesti közönség elé kerül a mostani hétvége során. „Dunaújvárost egy kicsit más oldalról ismeri az ország: mi most szeretnénk bemutatni azokat a kulturális értékeket, amelyeket azok az emberek teremtettek meg, akik felépítették a várost” - mondta végezetül Kálmán András.
Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere elöljáróban természetesen a küszöbön álló színházrekonstrukcióról beszélt, majd azt hangsúlyozta: a nemrég alapított társulat számára óriási lehetőség, hogy a most kibővített társulat az új igazgatóval rögtön be tud mutatkozni a nemzet színházában. A színházi produkciók mellett többek között az Alba Regia Szimfonikusok, a város kórusai, az Alba Regia Táncegyüttes és a Fejér Megyei Népzenei Műhely is fellép a háromnapos megyei fesztivál folyamán. „Azért is örülök ennek a lehetőségnek, mert nagyon sok olyan fehérvári van, aki nem jut el a Nemzeti Színházba. Lehet, hogy számukra a mostani Megyejárás lesz az egyetlen alkalom, amikor életükben egyszer el tudnak utazni a Nemzetibe” - tette hozzá a megyeszékhely polgármestere.
A sajtótájékoztató és az adventi gyertyagyújtás után vette kezdetét a Megyejárás nyitó ceremóniája: a Városház téri színpadon Keller János, a Vörösmarty Színház színművésze a Nemzeti Színház meghívólevelét felolvasva a Vörösmarty Színház nézőterére hívta a fehérváriakat és a Fejér megyeieket, hogy legyenek részesei a Megyejárás rendezvénysorozat Fejér megyei megnyitójának. A tömeg meglódult a színház épületének irányába, ahová az Alba Regia Táncegyüttes tagjai fáklyás felvonulás keretében, a Galiba zenekar muzsikájának kíséretében áthúzták a Nemzeti Színház ekhós szekerét a Városház térről.
A fehérvári teátrumban Jordán Tamás köszöntötte a közönséget, majd Hollósi Frigyes, a Nemzeti Színház színművésze felolvasta a meghívóleveleket. A megnyitó a megye és a városok zászlóinak átadásával folytatódott, majd az Alba Regia Szimfonikusok adtak ünnepi műsort. A színház emeleti aulájában Jordán Tamás nyitotta meg azt a vándorkiállítást, amely a Nemzeti Színház múltját, jelenét és jövőjét mutatja be az érdeklődőknek december 17-ig.
Kapcsolódó anyagok:
