-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Megkezdődtek a Határon túli magyar irodalom napjai az 56-os forradalom jegyében
Csütörtökön délután megkezdődött Fehérváron a Határon túli magyar irodalom napjai találkozó, amelynek középpontjában az 1956-os forradalom és szabadságharc irodalmi megjelenése és az emigráció irodalma áll. Az első napon előadást tartott Kabdebó Tamás Írországban élő, József Attila-díjas író, költő és Ferdinandy György József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus is.
2016.10.13. 17:31 |
Csütörtökön délután megkezdődött Székesfehérváron a Határon túli magyar irodalom napjai találkozó, amelynek középpontjában az 1956-os forradalom és szabadságharc irodalmi megjelenése és az emigráció irodalma áll. Az első napon előadást tartott Kabdebó Tamás Írországban élő, József Attila-díjas író, költő és Ferdinandy György József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus is.
A Vörösmarty Társaság 17. alkalommal rendezte meg a Határon túli magyar irodalom napjai elnevezésű kulturális találkozót az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és Székesfehérvár Önkormányzata támogatásával. A találkozó központi témája az írócsoportok 56-os kiállása és magatartása, illetve az emigráció irodalma. Az irodalmi előadások, beszélgetések a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében zajlanak, csütörtökön többek között Kabdebó Tamást, Pomogáts Bélát és Ferdinándy Györgyöt is hallhatták a résztvevők.
A Határon túli magyar irodalom napjainak megnyitóján Bobory Zoltán, a Vörösmarty társaság elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy 17. alkalommal rendezik meg a találkozót, ez is bizonyítja, hogy érdemes volt útjára indítani a kezdeményezést. Hozzátette, hogy rengeteg elismerést kaptak az elmúlt évek során, de ennél sokkal fontosabb, hogy életre szóló barátságok születtek a külhoni és hazai író barátokkal.
A találkozó résztvevőit Brájer Éva alpolgármester köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy különös jelentősége van az idei rendezvénynek, hiszen az ’56-os forradalom 60. emlékéve előtt tisztelegnek az írók és költők. „A magyar történelem XX. századának első évtizedei – a Nagy Háborúban több százezer magyar katona és az ország területének kétharmada veszett el, és ami a legfájdalmasabb, hogy sok millió magyar vált határon túlivá a szülőföldjén. A második világháború, a háború utáni békekötés, majd a következő évtizedek tovább gyengítették a nemzet öntudatát, erejét, lelkét. Mégis szunnyadt valami akarat, feszítő erő, ami félelem nélkül, a szabadság iránti vágytól vezérelve tört felszínre az ’56-os forradalomban." – emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki szólt arról is, hogy sokat tudunk arról, mi történt itt abban a 12 napban, de arról keveset, hogy vajon hogyan élték meg mindezt a határon túli magyarok és mit vetettek papírra az akkori és mai kortárs magyar írók, költők. Brájer Éva elmondta, hogy a találkozó hozzásegíti a hallgatóságot ahhoz, hogy elmélyülhessen ezekben a témákban..
A Határon túli magyar irodalom napjai alkalmából számos kiváló író, költő és irodalomtörténész érkezett Székesfehérvárra. Csütörtökön a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében tartott előadást 56-os verseiről Kabdebó Tamás Írországban élő, József Attila-díjas író, költő is, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar irodalmat hallgatott, részt vett az 1956-os forradalomban, majd annak leverése után Londonba emigrált. Találkozhatott a hallgatóság Ferdinandy György József Attila-díjas magyar íróval, költővel és irodalomtörténésszel is. Ferdinandyt 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után, december 13-án elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket, emigrációjának első éveiben kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. "Az ország elhagyása utáni években a nyugatra került magyar írók nem sokat írtak a forradalomról, nyelvet kellett tanulni, be kellett illeszkedni egy idegen társadalomba és ez minden energiáját felemésztette az akkori fiatal íróknak. Csak jóval később vágtunk bele ebbe a munkába. Első, az 56-os forradalommal foglalkozó könyveim csak a 70-es években jelentek meg, 15-20 évvel a forradalom után." - mondta el Ferdinandy György, aki felidézte azt is, hogyan alakultak ki a nyugati magyar irodalom műhelyei, a Párizsi Magyar Műhely és a hollandiai Mikes Kelemen Kör.
Előadást tartott Pomogáts Béla Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész is, aki elmondta, hogy 1956 októbere élete legnagyobb eseménye volt. Egyetemi hallgatóként részt vett az eseményekben, majd börtönbe került és 1961-62-ig darabokra hullott az élete. "Akik átélték ezt a kort, nemcsak az adatokat tudják felidézni, hanem a kor lelkületét hangulatát, erkölcsiségét is." - emelte ki Pomogáts Béla.
A Határon túli magyar irodalom napjai pénteken és szombaton délelőtt 9 órakor folytatódik a társaság Kossuth utcai termében. A három napos rendezvény keretében pénteken délután Dunaújvárosban kerül sor az idei Vár-díj átadására. Szombaton délután a találkozó résztvevői koszorúkat helyeznek el az Aranybulla emlékműnél, majd 19 órakor hagyományosan a Díszudvarban emlékeznek az Aradi Vértanúkra és 1956. október 23-ára.