Megkoszorúzták államalapítónk szobrát és virágot helyeztek el sírján a város vezetői

 Szent István ünnepének előestéjén koszorúzták meg a város és a megye vezetői Szent István király szobrát. A Megyeház előtti koszorúzás után az Alba Regia Honvéd Zenekar vezetésével a vezetők és a látogató tömeg átsétált a romkerthez, István szarkofágjához, ahol egy-egy szál gerberát helyeztek el a vezetők és látogatók. (képgaléria)
2004.08.20. 11:17 |

 Szent István ünnepének előestéjén koszorúzták meg a város és a megye vezetői Szent István király szobrát. A Megyeház előtti koszorúzás után az Alba Regia Honvéd Zenekar vezetésével a vezetők és a látogató tömeg átsétált a romkerthez, István szarkofágjához, ahol egy-egy szál gerberát helyeztek el a vezetők és látogatók. 

  Az ünnepséget a történelmi zászlók behozatala nyitotta, amit a Megyeházáról díszőrség hozott át zenés kísérettel. Ezt követően a Vörösmarty Színház színésze Kuna Károly szavalta el Garami Gábor egyik versét. A folytatásban egy korabeli Magyar népdalt hallhattak a kilátogatók. Majd Iván János a Fejér Megye Önkormányzatának alelnöke mondott beszédet. Szónoklatában kihangsúlyozta, hogy Magyarország ismét rálépett arra az útra, amit még István kezdeményezett és újra a közös Európa tagjai lettünk. Az alelnök urat Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere követte, aki beszédében elmondta, hogy István olyan szent igazságokat fektetett le törvényeiben és munkássága során, hogy mi számit jónak és rossznak és a polgármester úr szerint ezek olyan szent igazságok, amik napjainkban is a társadalom alapjainak kell lennie.
 A beszédek után következtek a koszorúzások, Szent István sírjára a város vezetői, politikai pártjainak vezetői, a történelmi egyházak és a nagyobb társadalmi szervezetek vezetői helyezték el koszorúikat. A koszorúzást követően a zászlók visszakerültek eredeti helyükre a tömeg pedig átvonult Szent István király Szarkofágjához, ahol egy-egy szál virágot helyeztek el Szent István királyunk tiszteletére.

Szent István élete és munkássága:

 Immáron 1003 esztendeje, hogy Géza fia Vajk a pápa által adományozott koronával magyar királlyá emeltetett. E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpátmedencétől északra élő népeket.
István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.
45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
 István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.

Képgaléria:

Szent István Ünnepség