-
Középkori vasárnap
Minden esztendőben ezreket vonzanak a Koronázási Ünnepi Játékok középkort idéző napjai, amikor hagyományőrző csapatok ütnek tábort a Zichy ligetben, régizenei együttesek járják az utcákat, mesterségbemutatók, családi foglalkozások és természetesen a királyi óriásbáb-család tagjai várják, szórakoztatják a látogatókat. Augusztus 18–20. között a Belvárosban és a Zichy ligetben idén is mindenki talál magának kedvére való programot.
2024.08.17. -
Katonazenekarok show-ja
Már jóval a kezdés előtt megtelt a Városház téri lelátó, és sokan kísérték a pergő ritmusú indulókat játszó katonazenészeket a Palotai kapu térről, a Zichy ligetből, a Mátyás király-emléműtől és az Országalmától a Városháza elé. A bemutatók után ismét a térre vonult mind a négy együttes és nem hiányozhatott a korábban említett Depeche Mode For Band sem.
2024.08.16. -
Árpád-házi históriák
Határon túli diákok a szereplői annak az Árpád- házi királyok életét bemutató előadásnak, melyet a hétvégén mutatnak majd be Székesfehérváron.
2024.08.16. -
Szentmise Nagyboldogasszony napján
Szűz Mária halálát és mennybemenetelét, Nagyboldogasszony napját ünnepelte augusztus 15-én a katolikus egyház. A Szent Imre templomban Spányi Antal megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét.
2024.08.16.
Megnyílt az M. Tóth 100 emlékkiállítás a Pelikán Galériában
M. Tóth István festőművész, grafikusművész, tanár megkerülhetetlen alakja a székesfehérvári művészeteknek.
Festményei és köztéri alkotásai számos helyszínen megtalálhatóak, és művei eljutottak többek között Finnországba, Japánba és Kanadába is. Művészeti tevékenységének elismeréséül 1979-ben Székesfehérvárért Emlékérmet, 1982-ben Székely Bertalan-díjat, 1997-ben pedig „Fejér Megye Díszpolgára” címet adományoztak számára.
Székesfehérváron egy egész programsorozattal emlékeznek a 100 éve született alkotóra. A Pelikán Galériában pénteken este nyílt emlékkiállítás, melyen negyvenkét alkotás ad képet M. Tóth István több mint hatvanéves művészi pályájáról. Többek között kiállításra kerültek az ötvenes években készült alkotások és az ezredfordulón készült művek is, a munkák mintegy fele múzeumi és önkormányzati tulajdon, másik fele pedig magángyűjteményekből származik. A műfajilag és technikailag is változatos műegyüttes tanúskodik az alkotó bravúros rajztudásáról, kísérletező kedvéről, életszeretetéről, szülővárosa és lakhelye iránti elkötelezett tiszteletéről is. A tárlat különlegességei a falakon elhelyezett táblákon olvasható visszaemlékezések, amelyek egykori tanítványoktól, barátoktól érkeztek a múzeum március elején közzétett felhívására.
A megnyitón nagyon sokan vettek részt, köztük a szervező Székesfehérvári Művészek Társaságának tagjai és főként M. Tóth István egykori tanítványai, ismerősei, tisztelői.
Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere mondott köszöntőt. Mint fogalmazott: „A művészt nem kell és nem is lehet sürgetni. Az alkotást nem lehet időhöz kötni! A szívből jövő alkotások megszületéséhez sugallat, lendület kell, ami a szabadságból születik. És ahogy nincs megírva az idő által egy mű megszületése, úgy nincs megírva az elmúlása sem. Aki szabad szívvel alkot, az örök időkre alkot! Az ilyen alkotóra sokáig, nagyon sokáig emlékeznek még azután is, hogy fizikai valójában itt hagyta a földi világot. Ilyen ember volt M. Tóth István, beírta, „befestette” magát szeretett szülővárosának művészeti közösségébe, pedagógusként pedig életre szóló tanításokkal, bölcsességekkel engedte útnak a tanítványait.”
A művész életéről, hagyatékáról és magáról a kiállításról Szűcs Erzsébet művészettörténész, a tárlat rendezője beszélt a megnyitón. Elmondta, a Székesfehérvári Művészek Társasága fontos szerepet játszott M. Tóth István életében, aki alapító tagja volt a szervezetnek, majd örökös tagja lett. A művész 1922. április 19-én Maroshegyen született, három fiúgyermek közül ő volt a legidősebb. Géplakatos végzettséget szerzett, de már tizenévesként többre vágyott, ötvösmunkákat készített, közben az is kiderült, hogy nem csak szeret, de tud is rajzolni. 19 évesen a szülei tudta nélkül jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, festő-rajztanári szakon tanult. Erdélyben gyűjtőmunkát végzett, illetve részt vett a Mátyás-templom és a kőröshegyi templom díszítő festésének megújításában. 1945-től az alapképzés után további két évet maradt a főiskolán, művészképzésen.
1947-ben visszatért Székesfehérvárra, néhány évig különböző iskolákban dolgozott, majd 1951-ben lett a Petőfi iskola kinevezett tanára, és ekkor nősült meg először. Innentől kezdődött töretlen művészi pályája: vezetője lett az Észak-dunántúli Képzőművészek Csoportjának, 1961-ben a Szent István Király Múzeumban volt az első kiállítása, melyet számos önálló tárlat és díj követett. 1982-es nyugdíjba menetele alkalmából Székely Bertalan-díjat kapott és 1997-ben lett Fejér megye díszpolgára. 2005-ben kötött házasságot Árkövi Klárával, aki vidám, szeretetteljes, nyugodt életet biztosított a művész utolsó éveiben. M. Tóth István 84 éves korában, 2006-ban hunyt el.
A megnyitó zárásaként az alkotó özvegye, Árkövi Klára mondott köszönetet a résztvevőknek a közös emlékezésért.
Az emlékkiállítás 2022. május 1-ig ingyenesen látogatható a Pelikán Galériában keddtől péntekig, 10-18 óráig. Szintén kiállítás nyílik április 14-én, csütörtökön 16.00 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban M. Tóth István grafikáiból, majd a művész születésének századik évfordulóján, április 19-én, kedden 17 órakor koszorúzást tartanak a Jókai utcai emléktáblájánál.