George Kégl igazi világpolgár, hiszen Párizsban született, Londonban járt iskolába, de élt Ausztriában és Németországban is. Grafikai képzettséget Düsseldorfban szerzett, otthona jelenleg Magyarország.
George Kégl kiállítása az Öreghegyen
A festőművész az arisztokrata Kégl-család leszármazottja, akiknek Székesfehérvár városa is sokat köszönhet. Ükapja, Kégl György Fejér vármegyében jelentős közéleti szerepet játszott, alapítványt hozott létre, így épülhetett meg a Szent György Közkórház. 1878-ban építtetett kastélyuk még ma is áll Csalapusztán.
George Kégl első fehérvári bemutatkozása az a kiállítás, amelyet csütörtökön délután – a Kortárs Művészeti Fesztivál keretében – nyitottak meg az Öreghegyi Közösségi Házban.
„Nem tudok elfogultság nélkül szólni a kiállításról, hiszen Öreghegy és Csala sorsa a szívügyem és nagyon örülök annak, hogy megismerhettem a Kégl családot és elfogadták a meghívásomat a kiállításra. Remélem, hogy az öreghegyieknek és csalaiaknak is sokat jelent ez a kiállítás, melynek igyekszünk a legjobb házigazdái lenni.”– mondta Östör Annamária önkormányzati képviselő, majd köszönetet mondott A Szabadművelődés Háza és az Öreghegyi Közösségi Ház munkatársainak.
A tárlaton portrékat, aktokat, csendéleteket és tájképeket láthatunk. A festőművész sokszínű látásmódját bemutató, életérzéseket és hangulatokat közvetítő alkotásai június 11-ig látogatható az Öreghegyi Közösségi Házban.
A város nevében Cser-Palkovics András köszöntötte Kégl Györgyöt és családját. „Megtisztelő és nagy öröm a város közösségének, hogy a család újra itthon van Székesfehérváron, hiszen nem felejthetjük el, hogy egy olyan család sarjának kiállítása tekinthető meg, melynek nagyon sokat köszönhet a város.” A Kégl családnak köszönhetjük, a mai Szent György Kórház alapítását, ami jó példa lehet a mánakis, hiszen Magyarországon is vannak olyan családok és emberek, akiknek van lehetősége többet adni a közösségnek. Jó példa a múltból a Kégl család erre, hiszen volt lehetősége támogatni a közösséget és ezt meg is tette." – hangsúlyozta Fehérvár polgármestere. Kiemelte, hogy Csalán a Kégl kastély sajnos nem a család tulajdona, „nem titok azonban, hogy a családdal lennének közös terveink egy közösségi tulajdonba kerülő kastéllyal. Remélem, hogy erre egyszer lehetőség nyílik és fontos, hogy a nyilvánosság is megismerhesse városnak ezt a szándékát. Remélem, hogy a Kortárs Művészeti Fesztivál idei első kiállítását sokan nézik majd meg az Öreghegyi Közösségi Házban, meglátva a festmények üzenetét, amitől az életünk lesz vidámabb.”
A tárlat kurátora, L. Simon László a mecenatúra fontosságáról beszélt, kiemelve a második világháború előtti nemesek, gyárosok és iparmágnások akkoriban jellemző mecénási tevékenységét. Felajánlásaik révén múzeumokat, könyvtárakat hoztak létre, folyóiratokat finanszíroztak és külön példaként említette a korabeli Baumgartner-díjjal járó jelentős pénzösszeget, melyet nem az állam biztosított. „Jó lenne feleleveníteni azt a hagyományt, hogy aki teheti, az a sajátjából is adjon, mert a magyar kultúra ügyét támogatni kell.”
A kiállított képekről szólva arról is beszélt, hogy „a művészetben ma a konzervatív szót azt szinte szitokszóként szokták használni, mintha valami bűn lenne az, ha valakimert klasszikus témához klasszikus módon hozzányúlni. Kégl György művészeti tevékenysége nem a 19. századi vagy a romatika illetve az előtti tradiciójához nyúlik vissza. Nagyon határozottan integrálja magába a 20. század azon művészeti irányzatait, melyek olyan módon próbálnak visszanyúlni a 19. század művészetéhez, hogy vállalták a figurativitást, a tájképfestészetet és a portréábrázolást. Nagyon fontos volt a bécsi impresszionizmus és a német expresszionizmus hatása. Ezek nyomait láthatjuk a képeken, bár őszintén szólva magam a portrékban némi naivitást is látok.” Beszélt arról, hogy az igazán jó festő, akárcsak a jó fotográfus a fénnyel tud nagyon jól bánni.
