-
A száműzetés öröksége
Az Olvasóterem a Központi Könyvtár zárva tartása alatt is látogatható, és hétfőtől nem csak a könyvekért, folyóiratokért, hanem a Brazil Nagykövetség fotókiállításáért is érdemes felkeresni a Bartók Béla téren. A Száműzetés öröksége című tárlat olyan a II. világháború alatt Brazíliába menekült európaiakat mutat be, akik kiemelkedőt alkottak Brazíliában a művészetek vagy a tudomány területén.
2024.07.17. -
Csicsergő a Felsővárosban
A 0–3 éves korosztálynak szól a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Csicsergő foglalkozása, amely minden hónap harmadik szerdáján hívja a családokat zenés, játékos tornára a Felsővárosi Közösségi Házba. A foglalkozások ára 1200 forint, az alkalmakra előzetesen regisztrálni kell.
2024.07.17. -
Kertlátogatás csütörtökön
„Nagy örömünkre szolgál, hogy saját magunk által termesztett, egészséges élelmiszer kerülhet az asztalunkra. Gyermekeink láthatják az egész folyamatot, ahogy a magból zöldség, gyümölcs terem.” – vallják a Tündök – Családi kisgazdaság megálmodói, akik július 18-án, csütörtökön kinyitják a kertkaput az érdeklődők előtt.
2024.07.16. -
Sóstó fölött az ég
A kánikulában is érdemes egy sétát tenni a Sóstó Természetvédelmi Területen, ahol a víz közelsége és a fák is enyhülést adnak a forró nyári napokon. Emellett hirdetnek szervezett túrákat és zajlanak a Vadvasárnapok is.
2024.07.16.
Mi, józsefesek – ünnepi előadás a fehérvári fiataloktól az október 23-i nemzeti ünnepen
![Mi, józsefesek – ünnepi előadás a fehérvári fiataloktól az október 23-i nemzeti ünnepen](/_upload/images/news/76317/okt2301.jpg)
Az idei dokumentumjáték középpontjába a szöveg írója, Matuz János a mai Ciszterci Szent István Gimnázium, a hajdani József Attila Gimnázium tanulóit állította, innen az előadás címe.
Kézenfekvő volt a választás, hogy a józsefesek mai utódai, a ciszteres Fejér Holló Diákszínpad tagjai játsszák el, éljék újra az ötvenhatos székesfehérvári történéseket tanáruk, Ferenczy Noémi rendezésében.
József Attila Gimnázium az ötvenes években ugyanolyan, mint az ország többi városi gimnáziuma: a diákok tanulnak, közben első szerelmek szövődnek. Az iskola fiúgimnázium, de az 1956–57-es tanévben egy lányosztály is végez itt. A családokra egyre inkább ránehezedik az átpolitizált, hazug és igazságtalan közélet. A fiatalok érzékeny indikátorként megérzik, amikor ötvenhat októberében az események sodrása nő. Fehérváron mindenütt, így a Józsefben is beleállnak a sodrásba, önfeledten és hittel mennek a régen áhított szabadság felé, amiről hiszik, hogy kivívható. A darab nem hazudik: a történelem velük sem volt kíméletes, de az előadás felmutatja a magyar szabadságért való küzdelemnek ezt a tiszta pillanatát.
A főszereplő, a Gerőnek is nevezett fiú, Bernát Laci létezett, de a szövegben megformált alakja írói fikció. Hasonló a helyzet Hegedűs István öttusázó magyar bajnokunkkal is, a húszforintosnak modellt álló férfiszépséggel, az ötvenhatos áldozatok egyikével. Élete és halála visszavonhatatlanul reális, de csupán a képzelet fonta egybe Cicával, a józsefes tornászlánnyal. Az egymásba szövődő múltat és jelent a színpadra állítás módja, a jelmezek kezelése, a látvány- és a hangzó elemek hivatottak alátámasztani az előadásban.