-
Valóban megtörtént!
Szemléletesen mutatja be a holokauszt borzalmait az az óriásmakett kiállítás, melyet csütörtökön nyitottak meg a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumában. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborokat ábrázoló, több mint 32 négyzetméteres alkotás az Experience History program keretében, az Élet Menete Alapítvány közreműködésével valósult meg.
2025.01.09. -
Kötelező a maszkviselés
2025. január 8-tól maszkviselési kötelezettség lépett életbe a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. Az intézkedés a vármegye területén működő valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményére vonatkozik - tájékoztat a kórház közleményében.
2025.01.08. -
Hatékonyabban a tisztaságáért
Elektromos ipari hulladékporszívóval bővült a Városgondnokság gépparkja. A gép nemcsak a vegyes szemét felporszívózására alkalmas, hanem fertőtlenítő rendszerének köszönhetően különböző felületek hatékony tisztítására is.
2025.01.09. -
Tízpontos vállalás a közlekedés fejlesztéséért
Komfortosabb, és pontosabb lesz az utazás a jövőben. Tízpontos intézkedéscsomagot jelentett be a magyarországi tömegközlekedés helyzetének javítására Lázár János építési és közlekedési miniszter a Közlekedésinfó elnevezésű sajtótájékoztatón.
2025.01.09.
Miért fontos a felsőoktatás? - folytatódott a Kodolányi Szabadegyetem
A kerekasztal beszélgetést Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a sorozat fővédnöke vezette, a meghívott vendége Dr. György László, Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos volt.
Gyakori jelenség, hogy ma már a fiataloknak több, látszólag egymással ellentmondó végzettsége van, de ma már tudatosan kell így készülni a világban való sikeres szereplésre – mondta előadásában dr. Szabó Péter, a KJE rektora.
dr. Szabó Péter szólt arról is, hogy az internetes világra adott adekvát válaszokat még tanulja az emberiség. Véleménye szerint az internet hatásaira a közoktatásban és a felsőoktatásban sehol Európában még nem találták meg a tökéletesen jó válaszokat. A franciák például kitiltották a számítógépeket a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, majd a döntést vissza is vonták. Arra, hogy az online eszközöket hogyan lehet megfelelő módon beépíteni az oktatásba, számos kutatás zajlik.
Dr. Szabó Péter előadásában szó volt arról is, hogy csak az a felsőoktatás lehet sikeres, amelyet szeretnek a hallgatók, ahol jól érzik magukat és ahol rögtön izgalmas dolgokat tanulhatnak, ezért át kellett gondolni a tantárgyi struktúrákat és a szervezési kérdéseket is.
A Szabadegyetemen Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője előadásában az úgynevezett divatszakmák problémáját is említette.
Felidézte, hogy az egyik kampányban, amikor még kisebb települések is tartoztak a választókörzetéhez, felkeresett egy családot egy Fejér megyei faluban, ahol a gyerekük éppen a fodrász vizsgájára készült. A család elmondta, azt látják, hogy a fodrászoknak jól megy a faluban, ezért az ő gyereküket is erre a pályára szánják. De felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha két, három, vagy négy fodrász lesz majd a faluban? Vargha Tamás szerint ez a jelenség ugyanúgy igaz a felsőoktatásra is, hiszen az elmúlt húsz - harminc évben láttunk mindenféle konjunktúrát. Volt ilyen jellegű konjunktúrája többek között a kommunikáció szakon is. Vargha Tamás szólt arról a dilemmáról is, amit a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése jelent. Ennek egyik hatása a felsőoktatásban az, hogy egyre több diák veszi igénybe az MI-t a dolgozatai elkészítéséhez.
Dr. György László Gazdaságstratégiai ügyekért és a Tanítsunk Magyarországért Program koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a cél az, hogy olyan körülményeket teremtsenek a magyar egyetemeken és kutatóközpontokban, hogy onnan Nobel-díj várományosok és Nobel-díjasok nőjenek ki. A másik fontos cél, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a top 100-ban.