Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?

 Csak, ha valamilyen tünetünk, panaszunk van - emelik ki a szakmeberek. A légúti betegségek sokkal gyakoribbak, mint a kullancs által terjesztett fertőzések. Számtalan írás említi, hogy a Lyme-kór, vagy a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás „influenzaszerű” tünetekkel jár. Ez tévedés, egyik sem produkál légúti tünetekkel. Lázas betegség egyéb panasz nélkül szinte sohasem a kullancs által terjesztett fertőzés következménye.

 

 

  Amennyiben a kullancscsípés utáni órákban gyorsan terjedő, fájdalmas vagy erősen viszkető folt keletkezik, 3 napon belül elmúlik, rendszerint allergiás reakció következménye, nincs mögötte fertőzés.

 

  Ha nem vettünk észre kullancscsípést, a kritériumok szigorúbbak, legalább 8 cm átmérőjű foltnak kell lennie. Amennyiben a Lyme-foltról leírt feltételek nem teljesülnek specialista véleményét kell kikérni.

 

  Elterjedt tévhit az is, hogy a Lyme-betegség csak akkor gyógyítható, ha időben megyünk orvoshoz, de ez nincs így, ráadásul rengeteg embert kezelnek feleslegesen, a téves Lyme diagnózis és az ehhez kapcsolódó kezelések ártalmasak lehetnek.

 

 

 Egyetlen olyan tünet van, ami gyors ellátást indokol, ez pedig az arcon kezdődő Lyme-folt. A fül mögötti kullancscsípés okozza, így egy olyan kört kell elképzelni, melynek centruma a fül mögötti régió, de a körből csak a fül előtti, közel függőleges csík látható, ami napról napra vonul az orr irányában, ahol aztán rendszerint el is tűnik.

 

 A folt megjelenését követő napokban már arcidegbénulás és agyhártyagyulladás alakulhat ki, ezek kezelése bonyolultabb, és persze a szövődmények miatt is gyors diagnózisra van szükség. Az ilyen esetekben is specialista feladata a teendők meghatározása.

 

  Sürgős ellátást indokol a Lyme-kórhoz tartozó szívizomgyulladás. Ez nagyon ritka, és nem is szokták felismerni. Mivel a szív ingervezető rendszerét támadja meg a kórokozó, ezért alacsony pulzusszámmal jár, adott esetben eszméletvesztést okozhat. A tünetek miatt kardiológiára kerül a beteg, és függetlenül attól, hogy eszébe jut-e valakinek a kóreredet, előbb-utóbb antibiotikum-kezelés nélkül is meggyógyul, de lehet, hogy hetekre ritmusszabályozó beültetésére van szükség.

 

  A korrekt diagnózis megállapításával meg lehet előzni további szövődmények kialakulását. A fentieken kívül indokolt, hogy a Lyme-betegségben járatos szakemberhez kerüljön a beteg a szemmozgató idegek bénulása, vándorló érzészavar vagy izomgyengeség esetén.

 

  A térdízület duzzanatával a betegek többnyire reumatológushoz kerülnek, ahol, a pontos diagnózis tisztázása előtt az ízületet megcsapolják, majd szteorid kezelésben részesülhetnek. Ez a szteroid azonban szinte gyógyíthatatlanná teszi a Lyme okozta ízületi gyulladást.

 

 

  Kullancscsípés utáni kétfázisú láz a vírusos agyvelőgyulladásra utal, addigra már elég súlyosak a tünetek, tehát függetlenül attól, hogy felmerül-e a kullancs által terjesztett fertőzés, a beteg kórházba, vagy legalábbis orvoshoz kerül. Tekintve, hogy nincs ellene hatékony orvosságunk, nincs nagy jelentősége, hogy mikor kerül a beteg orvoshoz. A hajas fejbőrön észlelt kullancsot mindenképpen őrizzük meg, mert másfajta (nagytestű, barnás, rajzos páncélú) kullancs terjeszti a TIBOLÁ-t, illetve a Lyme betegséget.

 

  Mindkettő okozhat ugyanis nyirokcsomó-duzzanatot, de amíg a TIBOLA többnyire jóindulatú, addig a nyak-fej régióban történt Lyme-fertőzés nagy eséllyel okoz központi idegrendszeri szövődményt. Ez is egy olyan terület, ahol érdemes specialista véleményét kikérni. A nyúlpestis esetén a kullancscsípés helyén lencsényi váladékozó fekély keletkezik a bőrpír centrumában. A magas láz, és a súlyos általános tünetek miatt érdemes minél hamarabb infektológushoz fordulni.

 

 

  Idehaza az utóbbi másfél évtizedben a korábbi háromszázról évi ötven körülire csökkent a regisztrált esetek száma, míg szinte egész Európában jelentősen megnőtt a betegség gyakorisága. Ausztriában a lakosság nagy részét átoltották, ennek köszönhetően az esetszám a korábbi években észleltek tizedére csökkent. Magyarországon 1991 óta kapható a védőoltás, az azt követő 4 év alatt 2 millió adag fogyott, és valószínűleg ennek köszönhetően 1996 óta a korábbi évekhez képest a felismert esetek száma a hatodára csökkent.

 

  A lappangási idő általában 1 hét körül van, kivételesen ritkán 1 hónap is lehet. Típusos esetben kétfázisú betegség. Az első 2-3 napban kisebb láz, majd pár napos tünetmentesség után kiugró magas láz és heves fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom kíséri az idegrendszeri tünetek kialakulását, melyek eszméletzavarhoz, bénulásokhoz vezethetnek. A legsúlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A betegség 1százalékban halálos, 10 százalékban maradandó bénulással gyógyul. További 30-40- százalékban szellemi és fizikai károsodás marad vissza. Terápiás lehetőségünk nincs. A kullancsencephalitis sohasem jár légúti tünetekkel!

 

 

  Bakteriális fertőzés, nevét egy amerikai kisvárosról kapta, ahol az első járványt észlelték. Lappangási ideje változatos, 1 naptól 1 évig terjed. Legjellegzetesebb tünete a többnyire a csípés körül kialakuló bőrpír. Csak több napos fennállás, fokozatos növekedés és legalább 5cm átmérő esetén szabad kórismézni. Ha a fenti kritériumok teljesülnek, akkor, és csakis akkor, antibiotikumot kell rendelni. A folt „kokárdajellegét” szinte mindenki hangsúlyozza, pedig az esetek nagyobbik felében ez nem figyelhető meg. A kisméretű folt esetén a kokárdajelleg a Lyme-kór ellen szól!

 

 Kezeletlenül az arcon kialakuló bőrpír (a fül mögötti kullancsot csak igen ritkán fedezik fel) arcidegbénuláshoz vezethet. A folt persze nem mindig jelenik meg, emiatt minden arcidegbénulást a Lyme borreliosis-ban járatos szakembernek kellene megvizsgálnia. Az esetek 7 százalékában többszörös is lehet a Lyme-folt, és ilyenkor nemcsak a kullancscsípés körül mutatkozik. Láz csak ritkán, főleg gyermekeknél fordul elő. A fülcimpán vagy az emlőbimbón lilásvörös csomó kezelés nélkül hónapokig látható, rövid lappangási idő után, gyakran a Lyme-folt centrumában jelentkezik.

 

  A Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi) is okozhat agyhártyagyulladást, de ellentétben a legtöbb idegrendszeri gyulladást okozó fertőzéssel, ez ritkán jár látványos tünetekkel, fejfájás, hányinger azért törvényszerű. Vándorló fájdalmak és érzészavarok kísérik. Szívizomgyulladás ritka, rövid, pár hetes lappangási idő után jelentkezik, meglassult pulzusszámmal társul, gyakran mesterséges ritmusszabályozó- (pacemaker-) kezelésre szorul. Ízületi gyulladás főleg a térdeken jelentkezik, átlagosan 3 hónapos lappangási idő után, mindig aszimmetrikus, hullámzó, magától is elmúlik, majd másutt előjön. A jelentős, messziről látható duzzanat ellenére a beteg tud járni, a fájdalom mérsékelt.

 

 

  A kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás angol elnevezéséből képzett mozaikszó. Főleg lányokat, hosszú vagy dús hajú fiúkat érint. Nagytestű kullancs terjeszti, különösen gyakori lovakkal történő érintkezés után. A csípés törvényszerűen a hajas fejbőrön észlelhető, ahol pár napos-hetes lappangási idő után helyi duzzanat, váladékozó seb mutatkozik. A tarkón, a nyak fejbiccentő izom mögötti területein gyakran messziről is látható nyirokcsomó-duzzanatok keletkeznek, kezdetben fájdalmasak. Gyakori a spontán gyógyulás, emiatt, noha bakteriális betegségről van szó, csak súlyosabb esetben kell antibiotikumot szedni.

 

 

  Ritka fertőzés, emiatt szinte valamennyi beteg téves diagnózisok után kerül szakemberhez. A kullancscsípés helye megduzzad, belőle kevés genny ürül. Ekörül akár 3-10cm-es bőrpír alakulhat ki. Az elváltozás kifejezetten fájdalmas, mindig magas láz kíséri, a környéki nyirokcsomók hatalmasra duzzadnak, nagyon fájnak. A vérképben a gennyes gyulladásra utaló jelek láthatók. Súlyos betegség, sok-sok szövődménye lehet, de szakszerű ellátás esetén a halálozás minimális. Csak megfelelő antibiotikum adásával gyógyítható, még ilyenkor is előfordul, hogy a nyirokcsomók eltályogosodnak, sebészileg kell őket megnyitni, hogy a genny eltávozzon.