Vizitdíj, üdülési csekk, személyi jövedelemadó, határon túliak támogatása, gázártámogatás, nyugdíjkorrekció, számviteli törvény, autópálya-díjak és ez csak néhány dolog, ami változni fog idén. Sovány vigasz, azonban a munkanap-áthelyezések miatt hat hosszú hétvége lesz 2007-ben. A munkarend a március 15-e, a május 1-je, az október 23-a, a november 1-je, illetve a karácsony és szilveszter körüli napokban tér el a szokásostól - tájékoztatott közleményben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Változások a személyi jövedelemadóbanJövőre nem változnak a személyi jövedelemadó (szja) kulcsai, de a 18 százalékos kulccsal adózó sávhatár 2007-ben 1,55 millió forintról 1,7 millió forintra emelkedik, az e fölötti rész után kell 36 százalékos adót fizetni.
Januártól megszűnik, illetve változik számos adókedvezmény, ezek zömét a nyári adócsomagban fogadták el a honatyák, de decemberben is sor került kisebb korrekciókra. Az egyik fontos változás, hogy 2007. január 1-jétől megszűnik a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez és a számítógép-beszerzéshez, valamint a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó adókedvezmény.
Az átmeneti szabályok szerint azok, akik 2006. december 31-én jogosultak voltak a felnőttképzési díj kedvezményének halasztott érvényesítésére, továbbá, akik ugyaneddig megkezdték a lakáscélú hitel törlesztését, a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint érvényesíthetik. A magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások együttesen legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményét 2007-től a mostani 6 millió forinttal szemben már csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet igénybe venni, s a mostani 6,5 millióval szemben 3,9 millió forintos jövedelemnél szűnik meg a kedvezmény.
A munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a minimálbér 50 százalékára, az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében pedig a minimálbér 20 százalékára csökken januárban. A munkáltatók jelenleg havonta a minimálbér 130 százalékáig adó- és járulékmentesen fizethetnek be azon munkavállalók javára, akik több pénztárnak is tagjai. A nyugdíj és a baleseti járadék 2007. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített nyugdíjszolgáltatás adómentes lesz. A magánszemélyek által végzett falusi vendégfogadáshoz hasonlóan a jövő évtől az agroturisztikai szolgáltatás is adómentes lesz 400 ezer forint éves bevételig.
A lakáshoz kapcsolódó adómentes jövedelmek köre a gázártámogatás címén kapott összeggel bővült. Módosulnak a természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó kedvezmények is. Az étkezési hozzájárulás továbbra is adómentes marad, a melegétkeztetéshez való hozzájárulás adómentes értékhatára a mostani fejenkénti havi 9 ezer forintról 10 ezer forintra, a hidegétkeztetésé 4.500 forintról 5 ezer forintra emelkedik. Az iskolakezdési támogatás az eddigi 19 ezer forint helyett jövőre gyermekenként 20 ezer forintig lesz adómentes. Az üdülési csekk a jövő évtől jár a szövetkezeti tagoknak, a nyugdíjasoknak, a jogosult magánszemélyek közeli hozzátartozóinak is és az üdülésen kívül adómentesen lehet majd igénybe venni pihenésre, kikapcsolódásra, egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidősport szolgáltatásokra is.
A csekély értékű ajándékhoz fűződő adómentesség is átalakul 2007. január 1-jétől, ugyanis ezen a címen csak a munkáltató, illetve a szakszervezet adhat ajándékot a törvényben meghatározott személyeknek. Az adómentesség értékhatára továbbra is az év első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyeknek 2007. január 1-jétől kell a 4 százalékos különadót (szolidaritási adót) megfizetniük összevont adóalapjuknak a járulékfizetés felső határát meghaladó része után. Visszaállították a korábban megszüntetett munkáltatói adómegállapítás lehetőségét, amelyet a magánszemély akkor kérhet, ha egyébként jogosult az adóhatósági adómegállapításra, rendelkezik a szükséges igazolásokkal, s jövedelmét egy munkaviszonyban vagy egymást követő munkaviszonyokban szerezte.
2007. évi változások az egészségügyben2007-ben vizit- és kórházi napidíjat kell fizetni az orvoshoz fordulóknak, több száz készítményt lehet kapni majd patikán kívül, az átalakuló gyógyszerár-támogatási rendszer miatt emelkednek a betegek terhei, többletbefizetésre kötelezik a gyógyszergyártókat és a patikatulajdonosokat is, átalakul a kórházi ellátórendszer, valamint elkezdi munkáját az Egészségbiztosítási Felügyelet.
Változás az is, hogy január 1-től kikerülnek a biztosítási csomagból az úgynevezett extrém sportok miatt szükségessé váló ellátások, így azok, akik például vízisíelés, jetskizés, vadvízi evezés, magashegyi expedíció (hegymászás), barlangászás, bázisugrás közben sérülnek meg, az életmentő beavatkozáson felül ki kell fizetniük az ellátást. Részleges térítési díjat kell fizetni januártól a külső nemi jellegek megváltoztatásáért, a kábítószeresek detoxikálásáért, a hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálatáért, szakvizsgálatáért.
A jövőben - várhatóan az első negyedévben - egyes (vény nélkül kapható) gyógyszereket patikán kívül is lehet forgalmazni, szigorú szabályok szerint. Ezen termékek körébe tartoznának egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők. Január 15-től változnak a gyógyszerár-támogatási kulcsok; ennek értelmében az eddig 90 százalékos támogatási kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos támogatási mérték 25-re csökken.
A változás a fogyasztói árakban mintegy 0-18 százalékos emelkedést eredményezhet, ha a beteg a betegségcsoporthoz tartozó gyógyszerből az olcsóbbat választja a jövőben. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmus-zavarban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, de az antibiotikumoké és egyes fájdalomcsillapítóké igen, így ezen készítmények árai is magasabbak lesznek.
2007. február 15-től a házi orvosnál és a szakrendelőben vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig kórházi napidíjat kell majd fizetni, amelynek mértéke mindkét esetben 300 forint alkalmanként, illetve naponként. A vizit- vagy kórházi napidíj fizetése alól mentességet kapnak a 18 év alattiak, valamint nem kell megfizetni a díjat a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása, a szülészeti ellátás esetén. Mentesülnek a díjfizetés alól, akik tartós gyógykezelésekhez kötődő ellátásokra szorulnak.
A szociálisan rászorulóknak is kell fizetniük, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba "építik bele". Az orvos által meghatározott betegúttól való eltérés esetén, illetve a beutaló nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokért emelt összegű vizitdíjat kell fizetni.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozásával a fogyasztók, a betegek és a járulékfizetők érdekeit hatékonyan képviselő és védő szervezetet jön létre, amelynek feladata lesz, hogy biztosítsa az ellátás színvonalát és ellenőrizze betegek jogainak érvényesülését.
A társadalombiztosítási ellátás csak akkor felel meg a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek, ha a rendszer kizárja a potyautasokat, azaz azokat, akik nem fizetnek járulékot. Ezt szolgálja a biztosítási csomagok bevezetése, amellyel valódi biztosítási alapúvá válik az egészségügy: a befizetett járulékért minden biztosított tudni fogja, hogy milyen szolgáltatások járnak neki. A várólista-rendszer kialakítása igazságosabbá és ellenőrizhetőbbé teszi az egészségügyi ellátást azok számára, akik szervátültetésre, vagy nagyobb költségű ellátásra várnak. Gyorsabban és biztonságosabban lehet majd megszervezni a transzplantációkat és megszűnhet a hálapénzrendszer az egyik leginkább fertőzött területen is.
Nem változik a gáz ára, igazságosabbá és fenntarthatóbbá válik viszont a támogatási rendszer: nem annak ad többet a közösből, aki többet fogyaszt, hanem annak, aki valóban rászorul a támogatásra. 2007. január 1-jétől azok a gáz- illetve távhő-fogyasztók jogosultak a támogatásra, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét.
Az új támogatási rendszerben a legalacsonyabb jövedelműek jövőre is csak a tényleges gázár 60 százalékát fogják viselni; sőt még azok a támogatott családok is csak a valós ár 82 százalékát fizetik meg, amelyek a legkisebb támogatást fogják kapni. A leginkább rászorulók terhei tehát nemhogy nőnek, de még csökkenhetnek is - akár 11 százalékkal. Akik azonban nincsenek rászorulva a gázár-támogatásra, azok jövőre már a teljes piaci árat fogják megfizetni.
Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak átlagosan 9,2 százalékkal drágulnak jövőre. Februárban emelkednek a díjszabások a közlekedésben: a Volán buszok viteldíja 6 százalékkal, a vasúti személyszállítás díja pedig 16 százalékkal emelkedik. Az autópálya-matricák ára 2007 január 1-jétől érzékelhetően csak a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek számára emelkedik: ebben a kategóriában 8,8 százalékkal kell majd többet fizetni a matricákért, más kategóriákban az emelkedés nem éri el a 2 százalékot sem.
A gyógyszergyártóknak a jövőben kötelező kereskedelmi rabattot - árkedvezményt - kell fizetniük, amely alól akkor mentesülhetnek, ha vállalják, hogy a készítmények termelői árát csökkentik, és a gyógyszereket legalább három évig ezen a csökkentett áron forgalmazzák. A rabatt százalékos mértéke függ majd a készítmények éves tb-támogatási arányától.
A gyártóknak úgynevezett licencdíjat is kell fizetniük orvoslátogatóik alkalmazása után. Ez személyenként ötmillió forint lesz. Megváltozik a gyógyszerfelírás rendje, amely különböző kötelezettségeket ró az orvosokra. Amennyiben az orvos rendszeresen, indokolatlanul és szakmailag megalapozatlanul eltér attól, hogy a hatóanyagát tekintve ugyanolyan, de olcsóbb készítményt írja fel a betegnek, a biztosítónak lehetősége lesz szankcionálni.
A nagyforgalmú patikáknak éves árréstömegük után szolidaritási díjat kell fizetniük januártól, a díj 0,5-2 százalék közötti lesz, és a jövőben könnyebb lesz patikát alapítani, hiszen eltörölték azt a rendelkezést, amely a lakosságszámhoz és területi elhelyezkedéshez kötötte a gyógyszertár nyitását, továbbá januártól nem adható ki gyógyszer annak, aki nem töltötte be 14. életévét, valamint a patikák a gyártóktól nem fogadhatnak el gyógyszerajándékot. Átalakul a kórházi ellátórendszer. A kormány döntése értelmében az aktív kórházi ágyak száma a jelenlegi 60.146-ról 44.215-re csökken. Ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbeteg ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 19.979-ről 27.169-re nő. Az összes ágyszám mintegy 11 százalékkal, 80.125-ről 71.384-re csökken. Közel hét és félezer aktív ágy krónikussá alakul.
Az ellátórendszerben négy szint lesz: a kiemelt kórházak, a területi intézmények, a járóbeteg-központok és a háziorvosi praxisok. A struktúra átalakításáról szóló törvény január 1-jei hatályba lépését követően az egészségügyi miniszter nyolc napon belül eljuttatja a ret-ekhez a régiókra vonatkozó kapacitási javaslatot. A regionális egészségügyi tanácsoknak (ret) 20 napjuk van arra, hogy döntsenek a normatívák és az ellátási területek felosztásáról.
A döntés akkor érvényes, ha azt a régió valamennyi kórháza 30 napon belül jóváhagyja. Ennek hiányában a miniszter nyolc napon belül dönt a régió normatíváinak felosztásától. Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kell megkötni. 2007-ben megalakulhat az Egészségbiztosítási Felügyelet. Az új intézmény egyfajta egészségügyi fogyasztóvédelmi szervezet lesz, amely honlapján közzéteszi a várólistákat, az intézmények értékelését és az árakat is. A létrehozandó felügyelet tevékenységének célja egyebek mellett az ágazat minőségellenőrzése, a szolgáltatók tisztességes piaci magatartásának felügyelete.
Munkarend változások 2007-benMunkarend változás hat alkalommal lesz 2007-ben: a március 15., a május 1., az október 23., a november 1., a karácsony és a szilveszter körüli munka- és pihenőnapokon - tájékoztatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az MTI-t pénteken közleményben. Márciusban 10-én, szombaton dolgozzák le a munkahelyek többségében a 16-ai pénteki napot.
A május 1. előtti hétfőt április 21-én, szombaton kell majd ledolgozni. Az október 23. előtti hétfő helyett október 20-a, szombat lesz munkanap. A november 1. utáni pénteki napot október 27-én, szombaton kell majd ledolgozni a legtöbb munkahelyen. Jövő karácsonykor december 24-e hétfő helyett 22-én, szombaton dolgoznak majd a munkahelyek többségében. A hétfőre eső szilvesztert 2007-ben 29-én, szombaton kell ledolgozni.
A szociális és munkaügyi miniszter erre vonatkozó rendelete kiterjed minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állókra. Nem vonatkozik a folyamatosan üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatóknál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére. A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje eltérően is meghatározható.
Magyar Posta: új év, díjemelés és új szolgáltatásAz év elejétől emelkednek a Magyar Posta által továbbított küldemények díjai, ami egyaránt érinti a hatósági és nem hatósági áras postai szolgáltatásokat, az emelést a költségek növekedésével indokolták.
Az év elején indul az az új postai szolgáltatás, amely a sikertelenül kézbesített, a postákon letétbe helyezett küldemények, kényelmesebb, biztonságosabb kézbesítését szolgálja. Ennek lényege, hogy az ügyfelek megbízási szerződéssel felhatalmazhatják a lakóhelyük illetékes postahivatalát: mobiltelefonon, vagy e-mailben egyeztessék velük, mikor milyen módon tudják a címükre érkezett küldeményeket átvenni. A posta januártól tovább emeli a minőségi szolgáltatásának színvonalát, mivel az elsőbbségi küldeményeket - a jogszabályban előírt 85 százalékot felülteljesítve - 93 százalékban a feladást követő munkanapon eljuttatja a címzetthez. A gazdasági tárca a Pénzügyminisztériummal egyetértésben határozta meg, a Magyar Posta Zrt. által továbbított küldemények legmagasabb hatósági díját 2007. január 1-jétől.
A levélfeladási díjak emelése összességében - figyelembe véve a lakossági levél- és képeslap feladási szokásokat és a fogyasztói kosár összetételét - havonta 1,56 forint (évi 18,8 forint) többletkiadást jelent az állampolgároknak. A szabványlevél és a képeslap feladási díja 30 grammos súlyhatárig 52 forintról 62 forintra emelkedik, míg az 50 grammos kategóriában 75-ről 90-re. A többnyire másnap kézbesített elsőbbségi levelek feladási díja a legalacsonyabb súlykategóriában öt forinttal, 95 forintra emelkedik, az ötven grammosoké 120-ról 135-re. A lakosságot érintő további változás az ajánlott és a tértivevényes különszolgáltatások díjainak növekedése. Előbbi 20, utóbbi 5 forinttal emelkedik az év elejétől.
Átlagosan 6 százalékkal kerül majd többe a belföldi postacsomag feladása, és többet kérnek majd el a postautalványok felvételekor is. Húsz kilogrammig egy nem szokványos csomagot például 1.270 forintért visznek el belföldön. Az ügyfeleknek a külföldre küldött levelek feladásakor is magasabb díjat kell fizetniük. Húsz forinttal emelik például az európai országokba küldött képeslap kézbesítését, tízzel a többi országba feladott szabvány levelekét. Nem változnak viszont az elektronikus értesítés és előrejelzés díjai. A postánál az áremeléssel kapcsolatban az MTI-nek elmondták: a Magyar Posta szolgáltatási díjai az áremelkedést követően is elmaradnak az európai posták átlagától.
Várhatóan február elsején emelkednek a vonat és a buszjegyek árakVárhatóan 2007. február elsején emelkednek a vonatjegyárak átlagosan 16 százalékkal, a távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés jegyárai 6 százalékkal - közölte Ábrahám Gergely, az Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szóvivője szerdán az MTI érdeklődésére. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 2006. december 7-i kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy jövő év januárjától a buszközlekedésben 6, a vasúton 16 százalékos áremelés várható, 2007. május elsejétől az autóbusz-közlekedésben átlagosan további 4, a vasút esetében újabb 17 százalékos emelés esedékes.
Ábrahám Gergely az áremelés egy hónappal történő elcsúszását azzal indokolta, hogy a tárcák, a szolgáltatók az egyeztetéseken a végrehajtásra való felkészülés érdekében kérték a február elsejétől történő bevezetést. A GKM szóvivője elmondta, hogy a jegyárak februári emelését kihirdető rendelet megjelenése januárban várható. Ábrahám Gergely elmondta, hogy január végére lezárulnak az egyeztetések a 2007. májustól várható kedvezmények változtatásáról is.
Kóka János miniszter a december 7-i tájékoztatón jelentette be, hogy a tárca elképzelései szerint tizennégy kedvezménykategória változatlan marad, kilenc megszűnik, nyolc pedig csökken. Megszűnik az esti és a levelező tagozatos hallgatók vasúti kedvezménye, a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások pedig csak a lakóhelyük és az iskola között utazhatnak ötven százalékos kedvezménnyel, egyéb vonalakon megszűnik számukra a kedvezményes utazás. A középiskolások esetében mind az iskola-lakóhely, mind egyéb viszonylatban ötven százalékos lesz a kedvezmény, a nyugdíjasok utazási kedvezményei változatlanul megmaradnak.
Kóka János ismertetése szerint ötvenszázalékos kedvezményt vehetnek igénybe évente négy alkalommal a magyarigazolvánnyal rendelkezők, a 6 és 14 év közötti gyermekek jegykedvezménye szintén ötven százalékosra csökken. A közlekedési miniszter elmondta még, hogy megszüntetik az európai parlamenti képviselők utazási kedvezményét, kilencven százalékra emelkedik viszont a szociális intézményben lakók, a gyógypedagógiai intézményben tanulók, a vakok, a hallássérültek és a súlyos fogyatékkal élők kedvezménye. A közlekedési tárca vezetője kitért arra, hogy a költségvetési szervek dolgozói továbbra is ötven százalékos kedvezményt vehetnek igénybe, évi tizenkét alkalommal. A csoportos kedvezmények csökkennek, így ezentúl nem utazhatnak ingyen a sportolók, a természetjárók, a játékvezetők és a versenybírók. Kóka János hangsúlyozta: az új kedvezményrendszertől azt várják, hogy átláthatóbb legyen, mérséklődjenek a költségvetés terhei, valamint növekedjen a bérletvásárlás.
Új és részben változatlan autópálya díjakAz autópálya díjak januártól néhány kategóriában kismértékben emelkednek, vannak változatlan tarifák is, viszont a kamionok éves matricája 29 ezer forinttal drágul.
A D1-es kategóriában, a személyautók és motorkerékpárok 4 napos díja - a nyári szezont leszámítva - továbbra is 1.170 forint lesz. A május 1-je és a szeptember 30-a közötti időszakban 10 forinttal drágul és 1.530 forint lesz a 4 napos matrica.
A D1-es heti matricák 50 forinttal drágulva 2.550 forintba kerülnek, viszont a haviakat változatlanul 4.200 forintért lehet megvásárolni. Az éves díj 200 forinttal emelkedik és 37.200 forint lesz januártól. A többi gépjármű kategóriában is a néhány száz forintos díjemelés a jellemző, kivéve a kamionok éves díját, mert az 190 ezer forintról 219 ezerre növekszik. A D2-es kategória járműveinek - a 3,5 tonna és a 7,5 tonna közötti súlyú teherautóknak és a 12 tonnáig terjedő buszoknak - a heti matricája 100 forinttal 6.600-ra, a havi 100 forinttal 12.600-ra, míg az éves 500 forinttal 106.500 forintra nő.
A D3-as jármű osztály - a 7,5 tonna és a 12 tonna közötti súlyú teherautók, és a 12 tonna feletti buszok - autópályadíja heti vásárlása esetén 200 forinttal 10.200-ra nő, a havi változatlanul 18.000 forinton marad, míg az éves díj mindössze 1.000 forinttal 159.000-re emelkedik. A 12 tonna súly feletti kamionok D4-es kategóriájában az 1 napos matricaért január elsejétől 250 forinttal kell többet fizetni, így ára 3.000 forint lesz. A heti díja 200 forinttal, 13.200 forintra, az éves jelentősen, 29.000 forinttal 219.000 forintra emelkedik, míg a D4-es havi matrica ára nem változik, és továbbra is 22.500 forintért vásárolható meg.
A díjfizetést továbbra is az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. ellenőrzi. A fizetés tényét a kiragasztott matricával, továbbá annak ellenőrző szelvényével vagy bizonylatával, a mobiltelefonos sms, illetve az interneten keresztüli fizetés esetében elektronikus értesítéssel lehet bizonyítani. A nem fizetés esetén a pótdíjak 15 napon belül történő befizetés esetén csökkennek, míg az azon túli büntetés-fizetésnél emelkednek januártól. Például személyautónál 15 napon belüli fizetés esetén a mostani 13.800 forint helyett 12.750 forint lesz a pótdíj.
A 15 napos fizetési határidőt túllépve 57.500 forint helyett 63.750 forint lesz a taksa. Kamionoknál 15 napon túli fizetésnél a jelenlegi 312.500 forint 330.000-re emelkedik. Szintén részletesebbek lettek januártól a matrica pótlásának a szabályai, bár az ezért fizetendő 1.000 forintos díj változatlan maradt és továbbra is az ÁAK Zrt. valamelyik ügyfélszolgálati irodájában lehet rendezni az ügyet. Minden esetben igazolni kell a matrica vásárlás tényét, és be kell mutatni a kocsi papírjait is.
