-
Ünnepelnek a reformátusok
„Legyen világosság” – ez a mottója a Székesfehérvári Reformátusok 200 éves jubileuma alkalmából rendezett programoknak. Szombaton több helyszínen – a Városházán, a Széchenyi úti Református templomban és a Halesz ligetben várják érdekes és tartalmas, a család minden tagját megszólító programokkal az érdeklődőket.
2024.09.27. -
Pinokkió táncelőadás
Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt. A történet ihlette kortárs táncszínházi mű ugyancsak szórakoztató, elgondolkodtató.
2024.09.27. -
Textúrák - papír és szálművészet
Textúrák - papír és szálművészet címmel nyílt kiállítás Illés Orsolya Tünde papír és kísérleti textiles munkáiból a Vörösmarty Társaság termében. A tárlat november 29-ig látogatható.
2024.09.27. -
Pinokkió igaz története
A Pelikán Teremben mutatták be a székesfehérvári Balett Színház új darabját. A Pinokkió Christina Porres Mormeneo koreográfiájával került színre.
2024.09.27.
Mindenszentek és halottak napja - gyertyák gyúlnak elhunyt szeretteink emlékére
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. (A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, ennek elnevezése az All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.) Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, amikor a tisztítótűzben megtisztult, már a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.
Magyarország egyes vidékein e napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.
Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, fél évszázad után ismét munkaszüneti nap.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban.
Ezt hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok - ahogy más kultúrákban is szokásos - még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe.