-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Modern eszközöket kaptak
A Soponyai Iskoláért Alapítvány és a Kodolányi János Egyetem együttműködésében a Magyar Falu Program támogatásával modern élménypedagógiai eszközökkel gazdagította a Zichy János Általános Iskola felszereltségét.
2024.11.22. -
Előadás a genetikai módosításokról
A genetikai módosításokról és a GMO-król hallhattak előadást az érdeklődők a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az előadó ezúttal Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója volt.
2024.11.22.
Mint minden évben Jézus kereszthalálának emléknapján nyitva volt az altemplom
Az altemplom boltozatos, középkori falai között őrzik III. Bélának és feleségének vörös márvány koporsóját, amelyet Szent István bazilikájának kriptájából emeltek ki a feltárások során, és helyezték el itt. A falakon hatalmas táblákon, betűrendbe szedve, a katonai rendfokozatokat is megjelölve, az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során áldozatul esett katonák nevét örökítették meg. Az altemplom évente egyszer, nagypénteken látogatható.(Képgaléria a pénteken délelőtt nyitva lévő Altemplomról)
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.