Módosul a közoktatási törvény - szeptembertől változások az iskolákban

 Szeptembertől több ponton is módosul a közoktatási törvény: az általános iskolák 5. és 6. évfolyamán 25-50 százalékra emelkedik az az időkeret (A tanítási időkeret új fogalom, jelentősége abban rejlik, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár.), amelyben a nem szakrendszerű oktatást meg kell szervezni, szélesedett a létszámhatárok átlépésnek lehetősége, s a rendes munkaidőn belül a kötelező órákon felül elrendelhető heti plusz két óra is.
2006.08.14. 07:20 |
 Szeptembertől több ponton is módosul a közoktatási törvény: az általános iskolák 5. és 6. évfolyamán 25-50 százalékra emelkedik az az időkeret, amelyben a nem szakrendszerű oktatást meg kell szervezni, szélesedett a létszámhatárok átlépésnek lehetősége, s a rendes munkaidőn belül a kötelező órákon felül elrendelhető heti plusz két óra is. 

 A szeptembertől módosuló közoktatási törvény rögzíti: abban az esetben, ha arra egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál - a rendes munkaidőn belül munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül - többet tanítson. 

 Ehhez kapcsolódóan kimondja a törvény azt, hogy az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Külön előírja azt is, hogy óradíj fizetése mellett egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása a pedagógus számára akkor rendelhető el, ha előtte az adott héten a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.  

 Az általános iskolák ötödik és hatodik évfolyamán 25-50 százalékra nő az az időkeret, amelyben a nem szakrendszerű oktatást meg kell szervezni, az időalapba bevonják a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét is. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozniuk, és meg kell küldeniük jóváhagyás céljából a fenntartónak. 

 Szélesedett a létszámhatárok átlépésének lehetősége is: az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt a létszámhatár átlépése.  

 2006. szeptember 1-jétől szervezhető a szakiskolában - a közoktatásról szóló 1993. évi törvény alapján - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatás azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. 

 Szintén szeptember 1-jétől fejlesztő iskolai oktatás indítható azoknak a tanulóknak, akik az adott évben töltik be a hatodik-tizedik életévüket, ezt követően növekvő életkor szerint. 
 A fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb osztállyal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról.  

 Az iskoláknak 2007. március 31-ig kell megküldeniük a fenntartónak a minőségirányítási programjukat jóváhagyás céljából. A törvény új elemként előírja, hogy az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 

 A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.  
 
 Az eddigi kialakult gyakorlattal szemben új munkaszervezési módszert vezet be a törvény, és elvárásként határozza meg a munkáltatóval szemben azt, hogy az irányítása alá tartozó pedagógusok teljesíteni tudják a heti kötelező óraszámuk egy tanítási évre jutó keretét. A tanítási időkeret új fogalom, jelentősége abban rejlik, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. 
 Változás történt abban is, hogy a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében a munkáltató rendelkezése vagy munkaköri leírás alapján végezhető feladatok közé bekerült többletként a kötelező órákból kivett két feladat: az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretben meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások és a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzése. 

Magyarország

  1. Hétvégi vásárlás adományozással

    Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.

    2024.11.16.
  2. Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot

    A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.

    2024.11.15.
  3. A Magyar Jelnyelv Napja

    A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.

    2024.11.09.
  4. Nemzeti gyásznap

    November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.

    2024.11.04.