Montessori Emléktáblát avatnak a Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodájában. A Nefelejcs Óvodában 1992-ben kezdődött az a törekvés, hogy Székesfehérváron Montessori-módszereket alkalmazzanak a nevelésben, majd tanfolyamok, bemutató programok, kiállítás és a 90-es évek végén kidolgozták az intézmény helyi programját. A módszer sikerességét jelzi, hogy kétnapos országos Montessori-találkozót is szervezett az óvoda.
A Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodája 1974 óta működik kertvárosi környezetben. Az óvoda pedagógiájának alapelve szerint hisznek a gyerekek fejleszthetőségében, azonosulunk a „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!” – Montessori-jelmondattal. Olyan légkör megteremtését célozzák, ahol érvényesül a gyermekek érdeke, szabadsága, megbecsülése, ahol biztosítva van a játéktevékenység prioritása és az esélyegyenlőség. Több csoportban Montessori pedagógiaadaptációja szerint folyik a gyerekek tevékenykedtetése, az óvoda Montessori referenciaintézményként működik.„A magyar óvodapedagógia és általában a pedagógia fontos eseménye ez.” - köszöntötte Mályi Lilla óvodaigazgató a Montessori Emléktábla avató ünnepségének résztvevőit a Napsugár Óvoda Nefelejcs Tagóvodájában. Az ünnepségen részt vettek a székesfehérvári születésű Buchard-Bélaváry Erzsébet, a pedagógia magyar megalapítójának leszármazottai, Harcsa Tiborné Hornyák Katalin, a martonvásári Óvodatörténeti Múzeum alapítója, a Montessori-módszerekkel tanító pedagógusok és óvodapedagógusok, valamint nyugdíjas óvodavezetők, akik számára fontos a Montessori-szellemiség. Az óvodaigazgató hangsúlyozta, hogy a világ megtapasztalásához köthető, manipulatív, az élet dolgaira felkészítő programnak, aminek a kompetenciaalapú módszerek is sokat köszönhetnek, a jövőben is támogatója lesz az óvodában.
Az ünnepség résztvevőit Mályi Lilla óvodaigazgató köszöntötte, majd az emléktábla leleplezését követően Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke és dr. Szeri Istvánné, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója tartott beszédet, bemutatva a Montessori-pedagógia alapítójának és a módszer magyar meghonosítóinak életpályáját, érdemeit.Az emléktáblát a jelenlegi óvodaigazgató és Gróf Istvánné, a Nefelejcs Óvoda nyugalmazott vezetője, a Montessori-program helyi elindítója leplezte le, majd a nagycsoportosok énekes-táncos műsora következett. A gyerekek hangulatos köszöntőjét követően az emléktáblán szereplő pedagógusok, Dr. Maria Montessori, Buchard-Bélaváry Erzsébet és B. Méhes Vera életpályáját mutatta be Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke és dr. Szeri Istvánné, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.
A Nefelejcs Óvodában 1992-ben kezdődött az a törekvés, hogy Székesfehérváron Montessori-módszereket alkalmazzanak a nevelésben, majd tanfolyamok, bemutató programok, kiállítás és a 90-es évek végén kidolgozták az intézmény helyi programját. A módszer sikerességét jelzi, hogy kétnapos országos Montessori-találkozót is szervezett az óvoda; a hittel és meggyőződéssel végzett hivatás és az elkötelezettség az óvoda új módszerekre való nyitottságát is magával hozta. „Bízunk abban, hogy a törekvéseinknek lesz folytatása. Bátorítást kaptam és örömmel látom, hogy a kollégák és az óvodavezető nem hagyták abba ennek a módszernek az alkalmazását. A hivatástudattal végzett pedagógia felvállalása és a kitartó munka, a Montessori-szellemiség közvetítése miatt a Nefelejcs Tagóvoda megérdemli ezt az emléktáblát.” A rendezvényt és az emléktábla elhelyezését a Nefelejcs a Gyermekekért Alapítvány támogatta.
Az emléktáblán első helyen Maria Montessori (1870-1952) portréja áll: ő volt az első orvosnő Olaszországban, a gyógyítástól indult pedagógusi pályája. Alapelveit a gyerekek megfigyeléséből kiindulva fektette le, nevelési célja a független, önmagát ellátni képes, dolgos, kreatív, önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítőkész, együttműködésre képes, toleráns és békeszerető ember formálása – lényege az életre való nevelés. Montessori meggyőződése, hogy minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. Nézetei hamar elterjedtek és óriási népszerűségnek örvendtek Európában, egyik követője a magyar, székesfehérvári születésű Buchard-Bélaváry Erzsébet.
’A Montessori pedagógia magyar megalapítója’ – ez áll Buchard-Bélaváry Erzsébet (1897-1987) arcképe alatt az emléktáblán. A híres pedagógus Bécsben tanult, majd több évig Hollandiában tanulmányozta az ottani Montessori-iskolákat, az olasz pedagógus több könyvét fordította magyarra. Egész életét az oktatásnak szentelte, teljes önfeláldozással és hittel harcolt az általa vallott nézetekért: célja az volt, hogy a gyerekek minél boldogabbak legyenek, és igényük legyen a jó és a szép megvalósítására a társadalomban. Budapesten magánóvodát és magániskolákat működtetett Montessori módszerével, óvodáját az árjásító zsidótörvény miatt zárta be: származási alapon nem volt hajlandó egyetlen gyereket sem elküldeni. Egy cikkében ez áll: „Munkámat majd csak akkor fejeztem be, majd ha országunk tele lesz szórva óvodákkal, körülöttük virágos kertekkel, játszóudvarokkal. Ezek lesznek demokráciánk legdrágább kincsei.” Az oktatásban végzett tevékenységéért számos kitüntetést kapott, többek között 1948-ban Köztársasági Érdemrendet kapott.
B. Méhes Vera, ahogy az emléktáblán olvasható, ’Korunk Montessorija’ (1919-2013) a pedagógiát közvetlenül Buchard-Bélaváry Erzsébettől sajátította el, és ennek közvetítőjeként a rendszerváltást követően a mozgalom és a szellemiség újraélesztője Magyarországon. A Magyarországi Montessori Egyesület alapítása mellett legfőbb célja az volt, hogy ne kevesek gyermekei részesüljenek Montessori-nevelésében, hanem minél több intézményben használják ezt a pedagógiai módszert. Nyugdíjasként azt vallotta, hogy ez a szellemiség az életének minden területét áthatotta. Idős korában is aktív élharcosa volt a mozgalomnak.
