Mozgalom az egészségért - karatés különítmény

Székesfehérváron egy szupermarket oldalában rejtőzik Bőke Béla 4. danos karatemester edzőterme, amely hónapok óta otthont ad a Mozgalom az egészségért pályázati program (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-1.8.6.-17-2017-00020) keretében megvalósuló díjmentes tréningeknek.
2022.03.29. 09:18 |
Mozgalom az egészségért - karatés különítmény

A három megye, harminc település bevonásával zajló pályázati program célja az egészségtudatos életmód, valamint a rendszeres mozgás népszerűsítése. Az edzés előtt készülődő, Mozgalom az egészségért feliratú egyenpólót viselő csapat lelkesedését elnézve őket már beszippantotta a sport varázsa.

“Vállalkozó vagyok, egész életemben sportoltam, pontosan tudom, milyen fontos a rendszeres mozgás. 20 évig atletizáltam, utána 10 éven keresztül futballoztam, de már mindkettőt abbahagytam, és nagyon hiányzott, hogy heti néhány alkalommal alaposan átmozgassam a tagjaimat. Ekkor hallottam erről a pályázatról, és rögtön tudtam, hogy szeretnék élni a lehetőséggel.” - meséli óra előtt Zoli, aki mindenkit arra biztat, hogy próbálja ki a karatét.

Homlok nem marad veríték nélkül

Az edzőterem falán a stílusalapító nagymesterének és a Nemzetközi Kyokushin Szövetség alapító nagymesterének képe figyeli a tatamin gyülekező résztvevőket. Bőke Béla 40 éve karatézik, nem csoda, hogy pontosan tudta, hogyan építse fel úgy az edzéseket, hogy az újak is megbirkózzanak a mozgásanyaggal. “Nem baj, ha az elején nem tökéletesek az ütések és a rúgások. Karatézni nem lehet néhány hónap alatt megtanulni, viszont a folyamatos gyakorlásnak nagyon hamar van eredménye. A csapatomon is látom, hogy rengeteget fejlődtek: erősebbek lettek, javult az állóképességük, és megkockáztatom, hogy a hétköznapok során is magabiztosabban és kitartóbban néznek szembe a kihívásokkal.“ - mondja Béla.

Az alapos bemelegítést követően csak úgy záporoznak az ütések és a rúgások, de kezdőkről lévén szó egyelőre csak a levegő, illetve a boxzsákok kapnak a támadásokból. “A zsákolás nagyon fárasztó, de jó dolog. És ha odafigyelek arra, amit a sensei (=tanár) mond, vagyis hogy csak az orromon vegyek levegőt, tényleg sokkal jobban bírom.” - tudjuk meg Zolitól az edzés végén.
Nati a gyengébbik nem egyetlen képviselőjeként is rutinosan veszi az akadályokat, és mint megtudjuk tőle, nem csak azért szeret ide járni, mert erősebb és ügyesebb lesz tőle, hanem a jó társaság miatt is. “Ha épp rossz napom van, az edzés végére mindig jó kedvre derülök. Jó, valójában nem kell a végéig várnom, általában 5 perc is elég, hogy mosolyogjak.”

Érdemes csatlakozni!

“Karatésnak lenni életérzés, a hatását pedig minden életterületen érezni lehet.” - magyarázza Béla, aki mindenkit arra biztat, hogy próbálja ki a Kyokushin karatét. “Jófej csapat vagyunk, az elsődleges célunk a jó kondíció megszerzése és fenntartása, valamint a testtudatosság fejlesztése.” - folytatja, utalva arra, hogy senkinek nem kell attól tartania, hogy már az első edzésről kék-zöld foltokkal távozik. “Várunk mindenkit szeretettel, nagyon örülnék, ha jönnének új tagok a csapatba!” - teszi hozzá; minket pedig megnyugtat, hogy azért ő is emberből van: este fél11-kor, a sokadik edzés megtartása után már egy icipicit fáradtabban fordítja el a kulcsot a zárban. Persze azért a vidámsága nem lankad: egy karatés esetében ez nem is meglepő! A pályázat februárban véget ért, azonban Béla edzéseihez bármikor lehet csatlakozni.