A Szent István Király Múzeum képzőművészeti anyagában önálló egységet jelent Schaár Erzsébet (1908–1975) félszáz darabos gyűjteménye. Az 50 kis- és nagyméretű plasztikából álló kollekció a művész örökösei - Vilt Tibor és Wilt Pál -, valamint a Kulturális Minisztérium ajándékaként került Székesfehérvárra. A XX. századi magyar szobrászat meghatározó és kiemelkedő egyénisége életében is sok szállal kapcsolódott Fehérvárhoz: 1966-ban egyéni kiállítása volt az Országzászló téren, 1968-ban részt vett a legelső székesfehérvári művésztelepen a Könnyűfémműben, és 1974-ben a Csók István Képtárban készítette el az Utca című nagyszabású kiállítását, amelyet Pilinszky János „avatott” fel verseivel. (Ezt az itt megalkotott és időszaki kiállításként szereplő alkotást Pécsett újraalkotva állították fel 1991-ben, ott látható ma is.)
A Schaár-gyűjtemény 1980-tól 2005-ig volt látható a Jókai utca 11. számú ház emeletén, a Smohay János által a múzeumnak ajándékozott 18. századi műemléképületben. A kiállítást 2006-ban, az épület jelentős állagromlása miatt be kellett zárni, azóta a gyűjtemény nem látogatható.
A most megnyíló tárlat valamennyi alkotása 1925 és 1975 között készült, változatos anyagokból (ólom, fa, bronz, műkő, üveg, műanyag, alumínium, hungarocell) és sokféle méretben (10 centiméterestől a kiállítóterem-méretűig). A kiállított alkotások mellett a befogadás élményét két folyamatosan vetített dokumentumfilm is segíti a tárlaton: az egyik Két arckép címmel azt mutatja be, amint 1965-ben, Psota Irén portréját mintázza a szobrász; a másik pedig azt, ahogyan 1974-ben a Csók István Képtárban felépül az Utca című kiállítás és azt Pilinszky János megnyitja.
A „Művek az emeletről” című kiállítás megnyitója február 1-jén, csütörtökön 17 órakor lesz, köszöntő beszédet mond Győr Attila, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese, a kiállítást megnyitja Dr. Cser-Palkovics András, polgármester, a szobrászt, a műveket Várkonyi György művészettörténész méltatja. Közreműködnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai. A kiállításhoz több kísérőrendezvény, múzeumpedagógiai foglalkozás is csatlakozik.
Tervezett programok:
Március 1., csütörtök 17 óra: Beszélgetés Kovács Péter, Kovalovszky Márta és Fitz Péter művészettörténészekkel a Szent István Király Múzeum és Schaár Erzsébet kapcsolatáról, a Terek című film létrejöttéről.
Április 13., péntek 17 óra: Költészet Napja a Schaár Erzsébet kiállításban, a szobrász által megmintázott költők alkotásaiból hangzanak el versek.
Tárlatvezetések: február 15. és március 29., csütörtök 17 óra, illetve kérésre további időpontokban is.
Rendhagyó irodalomórák: Lőrincz Tamás tanár, irodalomtörténész vezetésével Pilinszky János költészetéről.
Múzeumpedagógia: Tér-Játék címmel 9–12 éveseknek, Tér-Hatás címmel 13–18 éveseknek.
Schaár Erzsébet életrajza, pályája
1908. július 27-én született Budafokon. Művészeti tanulmányokat 1924 és 26 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, ahol Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt a mestere. Kiállításokon 1926-tól szerepelt rendszeresen műveivel, főleg portrékkal. 1935-ben házasságot kötött Vilt Tibor szobrászművésszel. 1960-ban a budapesti Műcsarnokban önálló kiállításon mutatta be portréit, mellyel feltűnő sikert aratott.
A hatvanas évek elejétől mind több állami megbízást kapott, eleinte inkább csak portrékra, később közterületi alkotásokra is. E munkái közül kiemelkedik a tihanyi Halbiológiai Intézet előtt álló Tudosók című kompozíciója (1968–70). Művészi pályáján a hatvanas évek közepén következett be erős változás, aminek első eredményeit 1966-os székesfehérvári kiállításán ismerte meg a közönség.
1970-ben ismét a Műcsarnokban mutatkozott be, ahol először állította ki hungarocellből alakított monumentális kompozícióit. 1974-ben a székesfehérvári Csók István Képtárban komponálta és állította ki az életművét is összefoglaló Utca című hatalmas munkáját.
A hatvanas évektől munkái külföldi kiállításokra is eljutottak. 1966-ban a bécsi Collegium Hungaricumban kisplasztikáit állították ki. 1967-ben részt vett az Antwerpen melletti Middelheim szabadtéri szobrászati biennáléján. 1972-ben Antwerpenben és Gentben volt nagysikerű önálló kiállítása. Halála előtt nem sokkal, 1975-ben Luzernben mutatta be a Kunstmuseum termeiben Utca című kompozíciójának egy újabb koncepciójú változatát. 1977-ben Duisburgban, a Wilhelm Lehmbruck Múzeumban Vilt Tibor munkáival együtt állították ki életművének válogatott, retrospektív anyagát.
1932-ben első önálló kiállítása után nyerte el a fiatal művészek számára alapított Szinyei-díjat. 1960-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet. Schaár Erzsébet 1975. augusztus 29-én, Budapesten halt meg.
