A Ciszterci Szent István Gimnázium közössége szervezésében avatták és szentelték fel Bódás Tamás ötvösművész alkotását és adományát a Nemzeti Emlékhely Királygalériájában, ahol ez már a kilencedik alkotás. A Nagy Lajos királyt ábrázoló vörösréz domborművet Dékány Árpád Sixtus zirci apát szentelte fel. A Királygaléria első darabját 1996-ban helyezték el, azóta folyamatosan bővül a gyűjtemény.
A Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága az 1990-es évek közepén határozta el a királygaléria létrehozását, s kérte a megvalósításhoz a támogatást. Elsőként Kodolányi László alkotása, Szent Istvánnak a Képes Krónika ábrázolása alapján készített domborműve került fel a Nemzeti Emlékhely falára 1996-ban. Most Nagy Lajos királyt ábrázoló vörösréz domborművel bővült a galéria, az alkotást Bódás Tamás ötvösművész özvegye, Egervári Gertrúd adományozta a a Ciszterci Szent István Gimnáziumnak.
Az avatáson Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója köszönetet mondott Bódás Tamás ötvösművész úrnak és feleségének, Egervári Gertrúdnak az alkotásért, valamint Dr. Hollós László főállatorvos úrnak, hogy megszervezte az ünnepséget. A diákokat arra kérte, hogy legyenek büszkék erre a napra, legyenek büszkék arra, hogy itt lehetnek és hozzák majd el a családjukat, szüleiket is a Nemzeti Emlékhelyre, a Királygalériához.
Az ünnepségen Cser-Palkovics András polgármester a diákoktól azt kérte, hogy ha mostantól elmennek a Nemzeti Emlékhely mellett, mindig érezzék azt a büszkeséget, hogy valami nagy dologban nyújtottak segítséget. „Sokkal könnyebb lenne a dolgunk itt Székesfehérváron, ha besétálhatnánk ma a koronázótemplomba, ha odamehetnénk Nagy Lajos sírjához és odatehetnénk ezeket a koszorúkat. Sajnos a történelem viharai nem tették lehetővé ezt, jött a török, jött az iszlám és ma csak romok vannak, amelyek szólnak hozzánk. Szellemben, lélekben, szívben azonban áll ez az épület, amely ma Európa egyik legnagyobb temploma lenne." - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere, aki kiemelte, hogy a dombormű avatásnak akkor van értelme, ha a fiatalok, akik a jövőt jelentik, átérzik mindezt és büszkék arra, hogy hozzátattek valamit már fiatalon ahhoz, hogy ezt a templomot újjá lehessen építeni.
Vargha Tamás honvédelmi miniszter-helyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője az avatáson kiemelte, különös üzenete van annak, hogy annak a Nagy Lajos királynak állítunk ma emléket, és tisztelgünk műve előtt, aki az első magyar király volt, aki szembeszállt a keletről érkező hódítással. "Különleges üzenet az is, hogy tesszük ezt annak a koronázó templomnak a szomszédságában, amelyik ma már azért nem áll, mert a keletről érkezett hódítók lerombolták és földel tették egyenlővé. Lássuk meg, halljuk meg és értsük jól ezeket az üzeneteket." - fogalmazott Vargha Tamás.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte, hogy elsőként honfoglalásunk ezer éves évfordulója alkalmából, 1996-ban helyezték el a keresztény Magyar Királyságot megalapító Szent István királyt ábrázoló domborművet a Nemzeti Emlékhely területén. Elmondta, hogy 1997-ben Szent Imre herceg temetését, 1998-ban Könyves Kálmán királyt, 1999-ben III. Béla királyt, 2000-ben Mátyás királyt, 2003-ban Károly Róbert királyt, 2009-ben pedig IV. Béla király domborművét helyezték el a kőtár falán. A Balogh Mihály ötvösművész által készített Szent Istvánt és Imre herceget, valamint a később szintén szenté avatott László királyt ábrázoló dombormű 2014-ben került elhelyezésre.
L. Simon László országgyűlési képviselő ünnepi beszédében arról szólt, hogy korunk ideológusai Toldit, Nagy Lajost, a Hunyadiakat és a hazáért kardot is ragadó magyar hősök sorát és a róluk szóló nagyregényeket is szeretnék a szellemi lomtárban látni. "A Romkert míves, bronz domborműve előtt fejet hajtó, gyermekeinket még keresztény szellemben felnevelni akaró pedagógusok számára éppen az a legnagyobb kihívás, hogy az ünnepség kötelező aktusán túl, hogy tehetik élővé, élényszerűvé és mintává a nagy elődök, köztük Nagy Lajos életpéldáját." - emelte ki L. Simon László.
A beszédeket követően a Nagy Lajos királyt ábrázoló vörösréz domborművet Dékány Árpád Sixtus zirci apát szentelte fel, majd a résztvevők koszorút helyeztek el az alkotás előtt.
