-
Bodajki búcsú
Kétnapos búcsúi programokkal ünneplik a Bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomot. Az ünneplés szombat délután 17 órakor búcsúi megnyitóval és keresztúttal kezdődik a bazilikában. Este 19 órakor Veres András püspök, az MKPK elnöke tart szentmisét.
2024.09.09. -
Horváth Hella alkotásai
Rendhagyó kiállítás nyílt a Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonában hétfőn. A fehérvári alkotó, Horváth Hella festményeiről, az alkotás folyamatáról és annak jótékony hatásairól is mesélt az otthon lakóinak. A kiállításhoz kapcsolódóan kézműves foglalkozásokat is terveznek, amelyen többek között festenek és megismerik az origami alapjait is.
2024.09.09. -
Huszárok Gorsiumban
Sport és családi napot rendeztek Tácon. A sportos életre való ösztönzés mellett az egész napos programon a Gorsium Régészeti Park római kort követő történelmét is bemutatták a különböző korok hagyományőrző csoportjai.
2024.09.09. -
Évadnyitó és díjátadó
Évadnyitót tartott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az eseményen első ízben adták át az Év zenésze, illetve az Év operatív dolgozója elismeréseket.
2024.09.06.
Nagyboldogasszony napi mise a Szent István Bazilikában
Pénteken délután 18 órától a Nagyboldog- asszony- napi ünnepi szentmisét tartották meg a fehérvári Szent István Bazilikában. Magyarországon államalapító Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, majd élete végén ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának. A több évszázados hagyományokra visszatekintő ünnepet XII. Pius pápa emelte dogmai rangra 1950.
2014.08.15. 19:31 |
Pénteken délután 18 órától a Nagyboldogasszony- napi ünnepi szentmisét tartották meg a fehérvári Szent István Bazilikában. Magyarországon államalapító Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, majd élete végén ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának. A több évszázados hagyományokra visszatekintő ünnepet XII. Pius pápa emelte dogmai rangra 1950.
Hazánkban augusztus 15-én emlékezünk Mária halálának, valamint test szerinti mennybevitelének ünnepére. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.
Jeruzsálemben már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek (dormitio) hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. A 7. században I. Sergius pápa tette Rómában hivatalos ünneppé.
Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete végén, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, amely megszilárdította a Regnum Marianum (Magyarország Mária Országa) eszmét. Ezt követően 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.