Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja

Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
2016.03.23. 08:12 |
Nagyszerda a betegek gyóntatásának a napja. Ilyenkor a pap elmegy a házakhoz és azokat, akik nem tudnak felkelni, meggyóntatja. Nagycsütörtöktől nagypéntekig este a harangok megszűnnek szólni, de iturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, amely évszázadokon át szerepelt az egyházi szertartásokban is.
 
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. Egy népi hiedelem szerint ha ezen a napon napfelkelte előtt kiseperték az udvart, akkor egész évben a kígyó nem tudott oda bejönni. Nagyszombaton pedig véget ér a negyvennapos böjt. Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés, ilyenkor a katolikus templomokban a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét a megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ennek a napnak a vallásos szertartása a feltámadási körmenet, melyet a középkorban húsvét hajnalán tartottak, de az újkorban az egyház előre hozta nagyszombat estéjére. A szertartás keretén belül sor kerül a tűz meggyújtására, a körmenetre, ami a templom megkerüléséből áll. Ezen a napon be kell fejezni a nagytakarítást, az ünnepi ételek elkészítését, és tisztálkodni kell. A tojásfestést is ezen a napon végzik a hagyomány szerint..